Az úgynevezett kapcsoltan termelő erőművek által megtermelt áramot a javaslat szerint 2012-ig a támogatott ár 85 százalékán lenne kötelező átvenni a villamosenergia rendszerbe, a középtávon pedig esetleg 2013-tól a zöld bizonyítványhoz hasonlóan kapcsolt bizonyítvány bevezetése lenne a megoldás. Ezzel az értékesítés során a villamos energia mennyiségében bizonyos hányadban a legnagyobb hatásfokkal működő kapcsoltan termelő erőmű által előállított áramot kellene eladni. Támogatás lehetne adóátrendezés, szén-dioxid kvóta kedvezmény, a rendszerhasználati díjak differenciálása is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakértőivel már a héten megkezdődtek a megbeszélések a javaslatról - mondta Bercsi Gábor. Hozzáfűzte: reményei szerint a tárgyalások mielőbb eredményesen lezárulnak, mert a jövő évben esetleg távhőtermelőknek kell leállniuk a veszteséges termelés miatt.
A kapcsoltan termelő erőművek összkapacitásának mintegy 25 százaléka kikerül a támogatott körből 2011. január elsején. A kapcsoltan termelő erőművek ártámogatása 2015 végéig fokozatosan szűnik meg. Magyarországon mintegy kétezer megawatt a kapcsoltan termelő kapacitás, amely döntően korszerű, magas hatásfokú, földgáz bázisú gázmotoros és gázturbinás technológiákat foglal magába. Az áramtermelésben a 31,4 százalékos hatásfok megközelíti az átlagos 34,3 százalékot, de a tüzelőanyag hasznosítása jóval hatékonyabb, az átlagos 44,3 százalékkal szemben 77,6 százalék. Az újonnan telepített egységek villamos hatásfoka eléri akár a 44 százalékot, az összhatásfok pedig a 86 százalékot. A kiépített összes kapacitás valamivel több mint felét kötelező átvenni a jogszabályban meghatározott áron.
A Magyar Energia Hivatal első féléves jelentése szerint a kapcsoltan termelt áram kötelező átvétele során 29,6 milliárd forint volt a támogatás összege, azaz, a piaci ár és a kötelező átvételi ár közötti különbözet. Ezt a végfelhasználói árban a fogyasztó fizeti meg, ami az első félévben kilowattóránként 11,2 forint volt.
Az MKET az átmeneti időre szóló 85 százalékon támogatott ár és a kötelező bizonyítvány bevezetése mellett javasolja azt is - mondta Bercsi Gábor, hogy a nem távhő célú, tehát az ipari-, a szolgáltatási szektor ellátása is részesüljön az átmeneti támogatásban, mivel a távhő célúval egyenlő társadalmi előnyöket - energiamegtakarítás, az üvegházhatású gázok csökkentése - biztosít. Ugyanakkor a lakossági ellátás prémiumot kaphatna a távhő versenyképességének javítására.
A javaslatokat a KPMG tanulmánya alapozza meg. Eszerint a hővel kapcsoltan termelt áram előállítása éves szinten 50 petajoule-lal csökkenti primer energia felhasználást, ami 11 százalékos megtakarítást jelent. A szén-dioxid kibocsátást 16 százalékkal, évenként 3,4 millió tonnával mérsékli, és kevesebb földgázra van szükség, ami évi 24,8 petajoule, azaz 6 százalék importmegtakarítás.
A kapcsoltan történő termelésnek számszerűsíthető a haszna, de ez nem épül be az árba, ezért kell támogatni. A támogatott ár megszűnésével jelentősen emelni kellene a távhő árát.
A tanulmány szerint a kapcsoltan termelő erőművek versenyhátránya az árat meghatározó nagyerőművekhez képest kisebb méret és fajlagosan nagyobb beruházási és üzemeltetési költség okozza. A telephelyeket a felhasználó közelébe kell létesíteni, emiatt kisebb a méret, és emiatt többlet költséget jelent a zajvédelem és a hűtési nehézségek. A tűzelőanyag beszerzésben pedig a lakossági földgáz árával kell versenyezni. Bercsi Gábor újságírói kérdésre megjegyezte, a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatói körben, ahol egy évig még a távhőtermelők is maradhatnának, az éves szerződések miatt nem tudnak visszalépni. Az egyetemes szolgáltatói ár nyáron történt befagyasztásával ugyanis ezen a piacon most kedvezőbb a beszerzés, mint a szabadpiacon.
MTI
