4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Tavaly 152 629 fővel többen dolgoztak a költségvetési szerveknél, ami a személyi juttatásokat 360 millió forinttal emelte meg, így összesen 1267 milliárdot kellett költeni a személyi juttatásaikra - derül ki a 2013-as költségvetés zárszámadásából.

41,9 százalékkal több ember...

2013-ban összesen 516 891 embert foglalkoztattak a költségvetési szerveknél teljes vagy részmunkaidőben - derül ki a 2013-as költségvetés zárszámadásából. Ez a létszám 152 629 fővel, vagyis 41,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ám hiába ez a nagy ugrás, még így sem "töltötte ki" a szektor a költségvetési engedélyezett létszámkeretet, mely kicsivel több mint 556 ezer fő foglalkoztatását engedélyezte volna, vagyis 50 ezernél többet a tényleges létszámnál.

Ugyan a zárszámadásból nem derül ki, de a hatalmas megugrás mögött minden bizonnyal az önkormányzatoktól átvállalt feladatok és az azokhoz kapcsolódó munkakörök állnak.

Tavaly a legtöbben, 308 ezren közalkalmazottként dolgoztak a költségvetési szerveknél, ez majdnem 81 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi létszámot, a 170,7 ezer főt. A jelentős mértékű növekedés mögött a részletesebb adatok szerint az E-J fizetési osztályokba besorolt közszolgák létszámának megugrás állhat részben. A 2012-ben ugyanis míg közel 69 ezren dolgoztak ilyen kategóriában, addig tavaly már majdnem 140 ezren voltak. Ide egyébként olyan munkakörökben dolgozókat sorolnak be, hol főiskolai, vagy valamilyen felsőfokú végzettség, oklevél szükséges. Emellett több mint 10 ezerrel lettek többen azok is, akik középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgoztak, az alapfokú végzettséghez kötött munkakörökben pedig 10 ezernél valamivel kisebb volt a növekedés egy év alatt. 

77 623 köztisztviselő, kormánytisztviselő volt tavaly Magyarországon, vagyis majdnem 21 százalékkal többen, mint 2012-ben, a harmadik legnagyobb csoportot pedig a rendvédelmi szerveknél dolgozók képviselik. 2013-ban 60 261 embert foglalkoztatottak ezek a szervek, ami mindössze 2,2 százalékos egy év alatt bekövetkezett növekedés eredménye lett.

Külön kitérnénk arra az érdekes helyzetre, hogy míg a rendvédelmi dolgozók létszáma egy év alatt 1277 fővel emelkedett, addig a köztisztviselőké és kormánytisztviselőké 13 350-nel.

Tavaly mindössze két kategóriában volt létszámcsökkenés megfigyelhető: 377 fővel kevesebb embert foglalkoztatottak a honvédelmi minisztérium szervei, 17 497 főt, és mindössze 5 fővel kevesebben, 413-an voltak a választott tisztségviselők tavaly.

... 39,7 százalékkal több költség

Tavaly összesen 1267 milliárd forintot kellett fordítani a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatásaira, ami 39,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi állapotot. 2012-ben ugyanis még "csak" 907 milliárdba kerültek a dolgozók az államnak. A tavalyi kiadások 53 százaléka csak a közalkalmazottak juttatásaira ment el, ami tekintve, hogy a legnagyobb foglalkoztatotti csoportot jelenti, egyáltalán nem is meglepő. Szintén 100 milliárdnál is több kiadást jelentettek a köz- és kormánytisztviselők juttatásai (252 milliárdot), illetve a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak bére (186 milliárdot). 4,4 milliárd forint pedig csak a képviselők, legfőbb ügyész, köztársasági elnök, Állami Számvevőszék elnöke stb, bérezésére ment el 2013-ban.

Ezeknél a számoknál azonban sokkal beszédesebb, ha az egyes kategóriákon belül átlagbéreket számolunk. Ez alapján a közalkalmazottak, a rendvédelmi szervek dolgozóinak és a honvédelmi minisztérium szerveinél dolgozóknál emelkedett kicsit az átlagos bér. Átlagban a legtöbbet egyébként a választott tisztségviselők keresték tavaly, 897 ezer forintot havonta, ám 326 ezer forintos átlagot kaptunk a bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak esetében is.

Ha csak a választott tisztségviselők átlagbéreit nézzük, akkor a legmagasabb juttatás az alkotmánybírák esetében jön ki, 1,9 millió forint. Ugyanakkor ettől nem sokkal kevesebbet keresett tavaly az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, illetve a köztársasági elnök 1,8 millió forintot. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész pedig átlagosan havi 1,4 milliós juttatásban részesült.

Ám hiába ezek a kiugróan magas fizetések sok esetben, ha a költégvetési szervek összes foglalkoztatottjára számolunk egy havi átlagos juttatást, akkor mindössze 204,3 ezer forintot kapunk 2013-ra. Ez pedig némileg még kevesebb is, mint az egy évvel korábbi 207,5 ezer forint.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!