A rossz eredmény azért különösen aggasztó, mert a belső piac a tavaly Lisszabonban beharangozott ambiciózus célkitűzés - miszerint az EU-nak 2010-ig a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia -- teljesítésének kulcseleme.
A 2001 júniusáig tervezett 36 lépésből mindössze húsz (azaz 55 százalék) valósult meg -- összegzi a bizottsági jelentés. A dokumentum szerint mindez a tagországok, a bizottság és más uniós szervek közös felelőssége.
Frits Bolkestein, a területet felügyelő uniós biztos ugyanakkor elsősorban a liberalizáció folytatását gátló, illetve a már meghozott intézkedések gyakorlati alkalmazását szabotáló tagországok magatartását látja elfogadhatatlannak. Az éves jelentéssel egy időben közzétett nyilatkozatában kiemeli az egységes uniós szabadalmi védelem bevezetésének meghiúsulását.
Emiatt a szabadalmi védelmet kereső cégek Európában háromszor-ötször nagyobb költséget kénytelenek vállalni, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban, ami komoly versenyhátrányt jelent -- hangoztatja Bolkestein. A brüsszeli illetékes a postai, valamint az energetikai és a közlekedési terület további liberalizációjának elmaradását is fájlalja.
A múlt hónapban rendezett stockholmi EU-csúcsértekezleten Franciaország megakadályozta, hogy kijelöljék az áram- és gázpiac teljes felszabadításának határidejét, Nagy-Britannia és Spanyolország pedig továbbra sem tudott dűlőre jutni a légügyi terület liberalizálását 1998 óta blokkoló gibraltári kérdésről - emlékeztet a Financial Times.
A jövő feladatairól szólva a bizottsági jelentés kiemeli az uniós szabadalmi direktíva megalkotását, továbbá a biotechnológiai újításokra, a társadalombiztosításra, a kiegészítő nyugdíjbiztosításokra és a szakképesítések elismerésére vonatkozó jogszabályok elfogadását.
Túl lassú a piacok egységesítése
Kiábrándítóan kevés történt az egységes belső piac működésének javítása érdekében -- állapítja meg az Európai Bizottság a témával kapcsolatban most közzétett éves jelentésében.
