Burány Sándor jelentős lépésnek tartja az ágazati párbeszéd-bizottságok megalakulását, de megerősítette, hogy továbbra is szükség van egy olyan országos szintű egyeztető fórumra, ahol lehetőség van a legfontosabb gazdaságpolitikai döntésekről, a költségvetésről, az adótörvényekről, a bérajánlásról való megállapodásra. Az ágazati bizottságokban az elképzelések szerint a munkaadók és a munkáltatók folytatnak kétoldalú tárgyalásokat, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában viszont változatlanul részt vesz a kormány képviselője is.
Az ágazati párbeszédbizottság tevékenysége Burány Sándor szerint azért is fontos, mert az ott kötött ágazati szintű kollektív szerződés azokon a munkahelyeken is irányadó lehet, ahol nincs szakszervezet. A munkáltatók minden korábbihoz és az EU-normákhoz képest is nagyobb urak Magyarországon, mint más, fejlettebb országokban, mondta el a Népszabadságnak Burány Sándor.
A munkavállalók kiszolgáltatottsága mérséklésének eszköze a foglalkoztatás bővítése, valamint a helyi érdekvédelem erősítése.
A jelenleg kidolgozás alatt levő, rövid távú foglalkozás-politikai koncepció legfontosabb elemei közé tartozik a részmunkaidő jóval nagyobb arányú elterjesztése, a távmunkavállalás feltételeinek javítása, a felnőttképzés rugalmassá tétele. Emellett arra is választ keresnek a koncepciót elkészítő független kutatók, hogyan lehetséges elősegíteni a pályakezdő diplomások álláshoz jutását, adja hírül a Népszabadság.
Túl nagy hatalmuk van a magyar munkaadóknak
A munkaügyi miniszter az érdekegyeztetés intézményrendszerének megújítását tervezi, írja a Népszabadság.
