Az évi 70 milliárd köbméteres türkmén gázexporton ma lényegében Oroszország és Kína osztozik, ahogyan az évi tízmillió tonnás olajkivitelen is. 2009-ben viszont lejár a türkmén–orosz gázszállítási szerződés, s Türkmenisztán és Azerbajdzsán is nyitni készül az EU felé. A türkmének egyébként a gázt közvetlenül a felhasználó országnak kívánják eladni, s nem közvetítőknek. Ez a vevő államokkal való nemzetközi együttműködések kiépítését jelenti.
Egy nappal a magyar küldöttség érkezése előtt azonban épp az orosz–türkmén stratégiai kapcsolatok erősítésén dolgozott Türkmenisztánban Viktor Zubkov orosz miniszterelnök. "Természetes, hogy akinek szénhidrogénje van, az monopolhelyzetre törekszik. Oroszország azt is szeretné, ha a közép-ázsiai gáz is saját területén keresztül és saját közvetítésével jutna el a vevőkhöz" – kommentálta az eseményt Kóka János.
"A megbeszéléseken az azeri vezetés is hangsúlyozta, hogy bár kétségtelenül sok gáza van, egységes uniós fellépést vár el ahhoz, hogy hozzáfogjon a termelés költséges bővítéséhez" - közölte a miniszter szóvivője, Ábrahám Gergely. Jövőre Magyarországra jön az azeri elnök, a találkozón részt vesznek a Nabucco partnerországai mellett uniós, sőt az amerikai illetékesek is, tette hozzá.
A Mol Türkmenisztánban először kisebb projektekbe szállhat be, akkor nyílik módja termelői beruházásban is részt venni, ha megteremtette maga iránt a bizalmat. A folyamat nem ígérkezik gyorsnak, hiszen a kapcsolat most indult, mellesleg Kóka János előtt a magyar diplomácia is utoljára 15 éve képviseltette magát Türkmenisztánban, írja a Világgazdaság.
