A két magánszemély befektetési alapja 1,3 milliárd dollárt kapott a részesedés eladásáért. A piaci elemzők hétfőn 1,4 milliárd dollárhoz közeli árat valószínűsítettek.
Az AFK Sistema részesedése vétójogot ad, de a cég "Kreml-barát" társaságként ismeretes, írta a Reuters hírügynökség hétfőn.
A Szvjazinveszt 75 százaléka mínusz egy részvénye állami tulajdonban van. A vállalathoz tartozik a legnagyobb moszkvai vezetékes szoltáltató, az MGTS 28 százaléka, továbbá hét körzeti szolgáltató és a távolsági beszélgetésekre monopóliummal rendelkező Rostelecom. Az AFK Sistema távközlési részlege, a Comstar hat körzeti szolgáltatót vásárolt már Oroszországban tavaly október óta, és az MGTS 67 százalékát is megszerezte, piaci vásárlásokkal.
A Szvjazinveszt negyedét 1997-ben Soros György vásárolta meg, de 2004-ben az általa fizetett ár harmadáért, 625 millió dollárért eladta a Blavatnik-Vekszelberg-féle társaságnak. Soros akkor úgy nyilatkozott, hogy "ez volt életem legrosszabb befektetése".
A Szvjazinveszt jövőjével kapcsolatban csak az bizonyos, hogy az orosz kormány régóta halogatja a további privatizációt, amelyre az AFK Sistema-Comstar az egyik fő várományos. Elemzők szerint az is elképzelhető, hogy a Szvjazinveszt holdingot egyesítik a leányvállalataival, és a csoportban 51 százalékig terjedő részt tartana meg a kormány. German Gref orosz gazdasági miniszter viszont még a nyár végén olyan megjegyzést tett amiből arra lehet következtetni, hogy nem privatizálják tovább a Szvjazinvesztet.
Az AFK Sistemát pedig hírbe hozták már a Deutsche Telekommal is. Sajtójelentések szerint szóba került, hogy az AFK Sistema átadja orosz távközlési érdekeltségeit a német cégnek, és cserébe akár 20 százalékot is kaphatna a Deutsche Telekomból. A német gazdasági miniszter azonban november végén azt mondta, hogy tudomása szerint nem zajlanak ilyen tárgyalások.
