"A szabadkikötő hat évvel ezelőtt leszálló ágban volt, fejlesztésekre nem volt lehetőség. A 2006-os privatizáció után azonban megváltozott a helyzet: beáramlott a tőke, új bérlők jelentek meg, azaz lassan elkezdett visszatérni az élet a létesítménybe" - jegyezte meg Belán Gábor, a Csepeli Szabadkikötő tulajdonosaként funkcionáló Mahart Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatója azon a konferencián, amelyet szerdán tartottak Csepelen a létesítmény nagyívű fejlesztésének közelgő befejezése alkalmából.
13 milliárdos fejlesztés 2010-ig
A szabadkikötő összesen mintegy kilencmilliárd forintból újul meg: a tehergépjárművek hajókra történő be- és kiszállítására alkalmas Ro-Ro terminált mintegy 1,5 milliárd forintból korszerűsítik, az infrastruktúra fejlesztésére ugyanekkora összeg jut, a raktárkapacitás növelésére pedig mintegy 5,5-6 milliárd forintot szán a létesítményt üzemeltető Budapesti Szabadkikötő Logisztikai (BSZL) Zrt., mondta el az mfor.hu-nak Dr. Bősze Gábor, a Mahart Szabadkikötő Zrt. projektmenedzsere.
Az első két beruházás teljes egészében uniós pénzből, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretén belül valósul meg, a raktárépítéseket pedig magántőkéből finanszírozza a BSZL.
A társaság a 2006-os privatizációs szerződésben 13 milliárd forint fejlesztésre vállalt kötelezettséget, amit az előírt tíz helyett négy év alatt, azaz 2010-ig teljesít, tette hozzá Dr. Szabó Zsolt, a BSZL vezérigazgatója.
Már kamionokat is átpakolnak
Ami a konkrét fejlesztéseket illeti, az új Ro-Ro terminál a korábbiakkal ellentétben már nem csak személygépkocsik, hanem tehergépjárművek ki- és bepakolására is alkalmas lesz. Az új terminál próbaüzeme már megkezdődött, az átadás 2008 szeptember végére várható.
A fejlesztés azért is lényeges, mert a konténerizált és gördülőrakományok szállításának piaca dinamikus fejlődést mutat. Ebből pedig azok a belvízi kikötők profitálhatnak, amelyek képesek multimodális logisztikai központként működni.
A másik 1,5 milliárd forintos projekt keretében megújul a szabadkikötő infrastruktúrája. Ennek részeként 437 méter hosszú rézsűs partfal, valamint egy 163 méter hosszú függőleges partfalrész épül, emellett mintegy 200 ezer köbméter iszapot kotornak ki a kikötőmedencékből. (Utóbbi művelet a kikötő aktív területére vonatkozóan már be is fejeződött.) Harmadrészt átépítik a tranzitvágányokat, illetve új vágányokat is lefektetnek a létesítményen belül. Ezek a fejlesztések az idei év októberében zárulnak majd le.
Két és félszeresére bővül a raktárkapacitás
A már elindított beruházások közé tartozik a raktárkapacitás növelése is: egy 15 ezer és egy 10 ezer négyzetméteres raktárat még idén, egy újabb, 12 ezer négyzetméteres raktárat pedig jövőre adnak át. 2009-ben emellett újabb két csarnok épül, így 2010-2011-re mintegy 100 ezer négyzetméternyi raktárkapacitás áll majd rendelkezésre a szabadkikötőn belül.
"Most ennek még csak negyven százaléka létezik, tehát három éven belül két és félszeresére nő a raktárterület nagysága" - összegezte a fejlesztést a Mahart-Szabadkikötő Zrt. projektmenedzsere.
A BSZL vezetői szerint a fejlesztések nyomán újabb bérlők jelennek majd meg, jelentősen felfuthat a konténerforgalom is, és a szabadkikötő végeredményben a tágabb térség meghatározó logisztikai szereplőjévé válik majd.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
