Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2007 novemberében - a digitális átállásról szóló jogszabály (Dát.) és a médiatörvény folyamatban lévő módosítására hivatkozva - hirdetett az esztendő végéig szóló moratóriumot frekvenciaügyekben, majd az Országgyűlés döntött úgy, hogy 2008 végéig megtiltja a koncesszió kiadását és hosszabbítását a testületnek.
Később a parlament a Dát. módosítása során 2008. december 31-ig elvonta az ORTT-től ezeket a jogokat; a döntés a két országos kereskedelmi rádió, a Danubius és a Sláger koncesszió-hosszabbítása mellett másfél tucat sávtartomány kiosztását befolyásolta.
A legnagyobb vételkörzetű érintett frekvencia a fővárosi 92,9 MHz-es; ezen körülbelül 1,7 millió embert lehet elérni; míg a legkisebb a solti - ennek vételkörzetében alig hatezren élnek. A fővárosi frekvencia sorsáról annyit már tudni: december közepén a médiahatóság méltányolta a jelenleg középhullámon sugárzó Magyar Katolikus Rádió kérését, s úgy pályáztatja meg ezt a sávot, hogy ez az adó is beszállhasson a versenybe.
A Danubius és a Sláger ügye kapcsán az ORTT még a nyáron felkészült arra, hogy 14-ről 7-9 hónaposra gyorsítsa fel az újrapályáztatást, de erre végül nem kerül sor, mivel az országgyűlés néhány hete, a médiatörvény december 8-i - 63 igen, 10 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadott - módosításával egyfajta automatizmust épített a rendszerbe, azt azonban az államfő hétfőn aláírás előtt az Alkotmánybírósághoz továbbította véleményezésre.
A kulturális és sajtó bizottság indítványa szerint az ORTT dönt a műsorszolgáltatási jog megújításáról, mégpedig kétharmados többséggel, ám ezt nem a médiahatóság belső - kormánypárti és ellenzéki arányokat kiegyensúlyozó - metódusával, hanem a parlamenti frakciók létszáma alapján számítanák.
További újdonság, hogy a súlyos törvényszegés a jogosultság megújításának kizáró körülménye. Ugyanakkor nem került be a törvénybe az a kitétel, amely szerint az ORTT frekvenciaeljárását egy ötpárti eseti bizottság felügyelné, ahogyan az a digitális multiplextender esetében történt. A módosítással kapcsolatban Majtényi László ORTT-elnök a döntést követően az MTI-nek "példás négypárti egyetértésben hozott rossz döntéséről" beszélt, utalva arra, az MDF nem szavazta meg az előterjesztést. Figyelemre méltónak nevezte továbbá, hogy "a közvélemény teljes közönye" mellett hozták meg a döntést, amely szerinte igen súlyos, a gazdasági és a közjogi alkotmányosságot is érintő kérdéseket vet fel.
Alapvető problémának nevezte, hogy jelenleg mindkét társaság "a frekvencia értékénél lényegesen alacsonyabb" koncessziós díjat fizet, ráadásul - az eredetileg jogszabályba foglalt hét plusz öt év után - úgy nyerhetnek engedélyt egy újabb ciklusra, hogy még az sem világos, pályázott volna-e más cég is erre.
A kérvény elbírálásának módját is bírálta Majtényi László, kiemelve: a médiatörvény "nagyon határozottan" szabályozza az ORTT-tagok függetlenségének kérdését, kimondva például, hogy nem utasíthatóak és nem pártmegbízatást töltenek be. Megjegyezte: ezzel szemben a parlamenti erőviszonyokat leképező szavazatarányrend bevezetése "úgy kezeli őket, mintha pártfrakciók képviselői volnának", ez pedig nem egyeztethető össze az ORTT alkotmányos státusával.
