4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A USA Today című napilap elemzése szerint nem egy melléfogás kényszerítette térdre a General Motorst, hanem elhibázott lépések sorozata.

A 172,8 milliárd dollár adósságot felhalmozott detroiti cég, a legnagyobb amerikai autógyár vagyona 82,3 milliárd dollár. Az amerikai gazdaság történetében a Lehman Brothers befektetési bank volt a leghatalmasabb vállalat, amely csődvédelmet kért 2008 őszén, 691 milliárd dolláros eszközállománnyal.

A GM igazgatótanácsa sajnálattal tudatta: minden erőfeszítés ellenére nem tudták megakadályozni azt, hogy csődvédelmi eljárásért folyamodjanak. "Ez egy új kezdet a General Motors számára (...) az igazgatótanács biztos benne, hogy az új GM sikeres lesz az egyre nagyobb versenyt támasztó amerikai piacon és az egész világon" - tartalmazza a közlemény.

Az 1908-ban William C. Durant által több autógyár egyesítésével alapított GM jelmondata kezdetben az volt: autót gyártani mindenki kívánsága és lehetősége szerint. A gyár későbbi szlogenje úgy hangzott, hogy ami a GM érdeke, az Amerika érdeke. A tucatnyi üzemét bezáró, négy márkájától - Pontiac, Saturn, Saab és Hummer - megváló legendás autógyár összeomlásának az elemzők szerint több oka volt.

A USA Today című napilap elemzése szerint ha csak egy melléfogás kényszerítette volna térdre a GM-t, azt még ki lehetett volna védeni, és el lehetett volna kerülni a csődeljárást. A vállalat - amely egykor az amerikai autópiac több mint felét uralta, ma már csak egyötödét - egy sor rossz döntést hozott a változó piaci környezetben és a szerencse is elpártolt mellőle. Alapvetően az amerikai autóipar több évtizedes rendszerszintű problémáiról van szó, amelyeket a recesszió felszínre hozott.

A General Motors hibát követett el azzal, hogy nem kért korábban csődvédelmet. Bár a cégnek igazán az tett be, hogy az amerikai autópiac tavaly ősszel összeomlott, Richard Wagoner volt vezérigazgató korábban hallani sem akart az átszervezésről. Pedig már 2005-ben nekiszegezték a kérdést: nem lenne-e célszerű csődvédelmet kérni és a céget átszervezni a munkaerőköltségek, az adósság és a márkakereskedői hálózat lefaragására.

Az összeomlás okai között emlegetik, hogy a GM leállította az EV1 elektromos autó programját a 90-es évek végén. Ezt a tévedést Wagoner is beismerte. Feladták annak a lehetőségét, hogy előnyre tegyenek szert, így ezt helyettük a Toyota lépte meg a Priusszal. A GM most igyekszik behozni a lemaradást, azt ígéri, jövő év végére forgalomba hozzák az új, hálózatról feltölthető elektromos járművet, a Voltot.

Szakértők nagy hibának tartják, hogy a készpénzhiánnyal küzdő GM 2006-ban eladta a Cerberus csoportnak a GMAC-t, amely a cég pénzügyi karjaként működött. Ennek egyik következménye volt, hogy a hitelválságban a potenciális vásárlók egynegyede nem kapott rugalmas GMAC-kölcsönt a kocsivásárláshoz.

A GM 2005 őszén nem lépett partnerségre a Nissan/Renault-val, jóllehet ezt szorgalmazta a cég legnagyobb részvényese, Kirk Kerkorian befektető. Tanácsadója, az igazgatótanácsban tagságot szerzett Jerome York előrelátásról tett tanúbizonyságot; már 2006 elején azt sürgette, hogy a GM gyorsan váljon meg rossz márkáitól, zárja be veszteséges egységeit. Friss szemléletet szorgalmazott, amelyből azonban nem lett semmi. York 8 hónap után lemondott, közölve, nem bízik benne, hogy a vállalat versenyképes maradhat.

A GM abból az üzletből is kifarolt, amelyet a Fiattal tervezett megkötni. Zseniális lépésnek tetszett, amikor a GM megvette az olasz autógyár 20 százalékát 2,4 milliárd dollárért, úgy tűnt, hogy az amerikai cég döntő befolyást szerezhet Európában és erősíti nemzetközi jelenlétét. A GM Gianni Agnelli Fiat-vezérigazgató halála után 2 évvel, 2005-ben azonban felmondta az együttműködést a Fiattal, amely talán ironikus módon most a Chrysler megmentője.

A GM azzal is hibát követett el, hogy túlreagálta a 90-es években a szabadidő terepjárók (SUV-k) iránti gyors keresletnövekedést, amelyet még a Ford Explorer piacra dobása indított el 1990-ben. A Wall Street már 2000-ben figyelmeztette az SUV-fejlesztésbe hatalmas pénzeket ölő detroiti céget, hogy ne kötelezze magát ilyen mértékben ezen piaci szegmens mellett. A vállalat nem vette komolyan az intést, és amikor a fogyasztók elfordultak a terepjáróktól, a GM hoppon maradt. A GM hibás termékfejlesztési politikájának, a nagy testű, teljesítményű és fogyasztású járművek erőltetésének egyik jelképe a Hummer lett, az autógyár most már ettől is igyekszik megszabadulni.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!