Az 1-9 főt foglalkoztató szervezetek szám szerinti részaránya meghaladja az 50 százalékot, de elenyésző a részesedésük a hozzáadott érték, az export és a foglalkoztatottak szempontjából.
Az elmúlt három évben változott a termelés területi megoszlása a magyarországi régiók között. Közép-Magyarország vezető helyét Közép-Dunántúl vette át. Az időszakban növekedett Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl részesedése az ipar termeléséből, míg a többi régióban csökkent a részarány. A legdinamikusabb a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon volt a fejlődés, e térségekben a termelés közel megduplázódott az elmúlt három évben.
A 2000. évi adatok szerint a termelés közel 70 százaléka három régióra (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl) koncentrálódik. A koncentrációs folyamat folytatódását jelzi, hogy e térségek súlya 1998-ban még csak 65,6 százalék volt az ipari termelésben.
A foglalkoztatásban betöltött szerepük alapján vizsgálva a régiókat, a termelési érték szerint számított megoszlástól némileg eltérnek az arányok. Dél-Dunántúlnak, Észak-Magyarországnak, Észak-Alföldnek és Dél-Alföldnek a foglalkoztatásban betöltött szerepe a jelentősebb. A foglalkoztatottaknak csak mintegy 53 százaléka dolgozik Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon együttesen.
Az iparban a 2000. december 31-i adatok szerint 97 200 regisztrált vállalkozás volt, a működőek száma közel 95 ezer. Ennek mintegy fele (48,8 százalék) egyéni vállalkozás. Míg a 90-es évek elején a kisvállalkozások jelentették az ipar fejlődésének motorját, 1997 óta a 300 főnél nagyobb cégek a növekedés hordozói.
Az ipari vállalkozások 23,4 százalékát az alkalmazott nélküli (0 főt foglalkoztató) vállalkozások teszik ki. Az 1--9 főt foglalkoztató szervezetek a társaságok száma alapján meghatározó, 50 százalékot meghaladó részaránnyal bírnak, ugyanakkor a hozzáadott érték, az export és a foglalkoztatottak száma alapján vizsgálva részesedésük elenyésző.
Az ipar teljesítménye szempontjából meghatározó az 500 főnél nagyobb vállalkozások csoportja, amely a hozzáadott érték (hoé) 57,1 százalékát, az export 79,5 százalékát állította elő, az ipari foglalkoztatottak 40 százalékát alkalmazva.
A GM a dualitást tartja az egyik feszültségpontnak. Ez megjelenik a vállalatok méretnagyságában (fejlett technológiájú nagyvállalatok--versenyképtelen, tőkehiányos kisvállalkozások), a tulajdonosi rendszerben (hazai tulajdonú cégek--külföldi tőkével működő vállalkozások), valamint regionális alapon (fejlett régiók--hátrányos helyzetű térségek) egyaránt. A tárca a megoldandó feladatok között említi továbbá a környezetvédelmet, valamint a tudatbázist, s a humánerőforrást.
Változó területi megoszlás az iparban
Az ipari vállalkozások 23,4 százaléka alkalmazott nélküli - derül ki az ipar elmúlt három évéről a Gazdasági Minisztériumban (GM) készített elemzésből.
