Az emberek ma már nagyjából húsz évvel élnek tovább, mint elődeik 1950-ben – írta a CNN a vezető halálozási okokat és tendenciákat összegző friss cikkében. A lap a Lancet című orvosi folyóiratban közzétett, 204 ország és földrajzi terület halálozási statisztikáján alapuló kutatás eredményét ismertetve kifejtette, hogy noha a halálozási arány az elmúlt évtizedekben minden vizsgált országban és régióban csökkent, ezek mértéke között mégis markáns eltérések tapasztalhatók – részben a serdülők és fiatal felnőttek körében tapasztalt növekvő halálozási arány miatt.
A Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének (IHME) témában készült elemzése 2023-ban a várható élettartamot a nőknél 76,3, a férfiaknál 71,5 évre “lőtte be”, ami nagyjából és összességében a Covid-járvány előtti szintet jelenti.
Míg 2021-ben, a koronavírussal összefüggésbe hozható betegségek számítottak vezető haláloknak, addig mára ismét a szívbetegségek és az agyi érkatasztrófa (stroke) ugrott az élre világszerte – miközben emelkedett a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség és az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható halálesetek száma.
A legsúlyosabb kockázati tényezők közé tartozik – halálozási szempontból – a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a cukorbetegség és az elhízás, amelyek elsősorban életmódbeli tényezők, valamint az olyan egyéb, környezeti kockázati tényezők, mint például a részecskeszennyezés vagy a tartós kitettség az ólomnak. A múlt században még több millió emberáldozatot követelő fertőző betegségek – például a kanyaró vagy tuberkolózis – szövődményeibe viszont az elmúlt években jóval kevesebben haltak bele, mint korábban – derül ki az IHME Global Burden of Disease elnevezésű tanulmányából.
Fotó: DepositPhotos.com
Christopher Murray, az IHME igazgatója szerint ezek az adatok arra hívják fel a kormányok és az egészségügyi rendszereket fenntartók figyelmet, hogy a közegészségügyi igényeket alakító tendenciákra érdemes gyorsan és hatékonyan reagálni, csökkentve a lehetséges károk, emberáldozatok számát és mértékét.
Az IHME kutatásából a már ismertetett kockázati tényezők és vezető halálokok mellett egy aggasztó tendencia is körvonalazódott: a statisztikai adatok alapján a serdülők és a fiatal felnőttek körében tapasztalt halálozási arány az elmúlt tíz évben emelkedett. Észak-Amerikában legnagyobb mértékben a 20-39 éves korcsoport tagjai érintettek: esetükben a kockázati tényezők között főként az öngyilkosság, a kábítószer-túladagolás és a túlzott mennyiségű alkoholfogyasztás szerepel.
Mi a helyzet a legfiatalabbakkal?
A Kelet-Európában, Észak-Amerikában és a Karib-térségben, valamint a szubszaharai Afrikában élő 5–19 évesek körében elsősorban a fertőző betegségek és a nem szándékos sérülések – például közlekedési baleset – következményei miatt emelkedett a halálozások aránya. A 5–14 évesek esetében vezető kockázati tényezőnek számít a vashiány, amit a rossz minőségű ivóvíz okozta egészségkárosodás, a nem megfelelő higiéniai körülmények és elégtelen táplálkozás követ.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) serdülőkről és fiatal felnőttekről közzétett legutóbbi összegzéséből az is kiderül, hogy 2021-ben világszerte több mint 1,5 millió 10-24 éves hunyt el – naponta körülbelül 4500-an. A WHO ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az összes korcsoportot tekintve esetükben a legalacsonyabb a halálozás kockázata.
A leggyakoribb okokat összefoglalva a szervezet megemlíti, hogy 2021-ben több mint százezer 10-19 éves hunyt el közlekedési balesetben: közülük sokan kerékpárral vagy motorral közlekedtek. De vezető haláloknak számít e korcsoport tagjainál a nem szándékosan okozott sérülések mellett a fulladás is: több mint 40 ezer serdülő hunyt el emiatt.
A WHO szerint szintén súlyos probléma és kockázati tényező a túlzott alkoholfogyasztás – becslések szerint világszerte több mint 155 millió 15–19 éves, azaz a korosztály tagjainak nagyjából negyede iszik alkoholt valamilyen rendszerességgel –, de a droghasználat, a dohányzás és a mentális betegségek is több százezer serdülő áldozatot szednek évente.
