El kell azonban mondanom, hogy e területen is jelentős sikereket értünk el, hiszen az ezt megelőző vámtörvény-módosítás 29.2 paragrafusában arra kapott lehetőséget a vámhatóság, hogy ha a nyilvántartásában szereplő összehasonlító értéknél 50 százalékkal kisebb mennyiségre kalkulálja ki az ügyfél a vámértéket, akkor a vámhatóság elvetheti ezt az értéket. sok szövetséget kerestünk meg, s főleg azokat, amelyek az egyes magyar ipari ágazatokért felelősek, s közülük már 33-al meg is állapodtunk. Jogszabályi háttér van arra, és kormánytámogatás, hogy c területen rendet tegyünk. Ez ugyanis a mai hazai nemzeti adózásra is jelentős mértékben hatással van, s nemcsak a majdani EU-bevételeket sérti. 2400 vámtarifaszámot hirdettünk ki, ez publikus, elérhető, ezzel számolni lehet, illetve kell.
Mi várható az EU-csatlakozásunkkor? A szlovák, az osztrák és a szlovén határszakasz gyakorlatilag belterületté válik, s az itt működő vámhivatalok további feladatairól még nincs kiforrott elképzelés. Számba vettük, hogy a fő útvonalak mellett lévő objektumokat esetleg kihasználhatjuk, hiszen a német-osztrák határon is vannak belterületi vámhivatalok, illetve olyan speciális feladatokat látnak el, amelyek az interoperabilitási projektünkből (TARIK, TQS, stb.) adódóan telepíthetők, munkával elláthatók. Vannak 4050 fős mozgó egységeink, melyek a diszkrét vámellenőrzést fogják végrehajtani. Nem titok, hogy a VÁMREG-ből (laptop s mobiltelefon segítségével) a rendszám alapján meg tudjuk állapítani, hogy az előttünk elhaladó szállítmány melyik határátkelőhelyen lépett be és mit tartalmaz, hova megy, s ha esetleg eltévedt, be tudjuk irányítani - fokozottabb ellenőrzésre - a vámudvarba. E mobil járőrök az EU-csatlakozás után is működni fognak.
A 2001. évi, magyarországi exportimport árunyilatkozatok alapján mért összforgalom csaknem felét Közép-Magyarországon kezelték. 294 vámszolgálati hely van az országban, s ebből kilencven-egynéhány Budapest környékén található. A szállítmányozók vám-üzletága ezeken a helyeken tud eredményt elérni. A 2004-re prognosztizált forgalom a mainak mindössze 15-20 százaléka lesz, de ez a forgalom is koncentrálódik a főváros térségére. Azok a meglévő és most készülő logisztikai központok és a raktárbázis-állomány, amely a fővárost övezi, igenis nagyon komoly funkciókat fog betölteni. A városközponti szolgálati helyek valószínűleg megszűnnek, s ezeket a city-logisztika és egyéb más fogja felváltani. E telephelyeknek, telekárukat tekintve sincs nagy létjogosultságuk.
Fontos tudni, hogy a mezőgazdasági termékekre teljesen más szabályok fognak vonatkozni, teljesen más típusú lesz az ellenőrzés. A terményforgalom a déli és a keleti határokon lesz jelentősebb, s ezzel kapcsolatosan nyilvánvalóan szakosított vámhivatalokat kell létrehozni a térségben. A ma ismert logisztikai központok nem biztos, hogy képesek lesznek e forgalom kiszolgálására, hiszen ehhez rendkívül sok szubvenció tapad, s nem volna célszerű, ha virtuális mezőgazdasági export hagyná el az országot Románia irányában. A vám- és pénzügyőrségnek abban az időben is ellenőriznie kell.
Forrás: Navigátor
Vámigazgatás: úton Európába
Dr. Darczi Ferenc dandártábornok, a VPOP vámigazgatója tartott a közelmúltban előadást a szállítmányozási és vámszakma együttműködéséről. A szakmai fórumon szólt továbbá a vámszakma lehetőségeiről, az Európai Uniós csatlakozás kapcsán.
