Ezzel alapesetben nem is lenne gond, ám bizonyos munkakörökben legalábbis problémás lesz ennek megvalósítása. A nemzetközi fuvarozók vagy a légi közlekedési területen dolgozók esetében nem lesz könnyű meghúzni ezt a határt - derült ki a KPMG hétfői konferenciáján. Arról nem is szólva, hogy az sem teljesen egyértelmű, milyen szempont szerint kell ezt elszámolni: napokban, munkaórákban vagy akár a megtett kilométerek alapján teljesítményben. Az sem tisztázott, hogy ha például egy nemzetközi fuvarozó nem éri el a kívánt 25 százalékot, akkor mikor és hogyan kell meghatározni, hol lesz biztosítotti jogviszonya.
A nyári adócsomag utáni őszi módosítás ezt a kérdést nem kezelte, más módosításra viszont sor került. Nyáron azzal harangozta be a kormány a forrásadó bevezetését, hogy az megnehezíti a jövedelmek offshore cégekbe mentését és így az adófizetés elkerülését. A szabályozás szerint ugyanis az ellenőrzött külföldi társaságoknál keletkezett jövedelem után 30 százalékos forrásadót kell fizetni azon társaságoknak nyújtott kamat, jogdíj, bizonyos szolgáltatás után, amely cégek illetősége olyan államban van, emellyel nincs Magyarországnak kettős adóztatásról szóló egyezménye.
A végeredmény azonban könnyedén kijátszhatóvá tette a szabályozást, köszönhetően bizonyos mentességeknek. Az alapvető elemeket kivéve - például ha osztalékágon veszik ki a cégből az eredményt - akkor élvezhet mentességet az ilyen társaság által termelt bevétel, ha amellett, hogy uniós tagállamban van, vagy olyan országban, amely az OECD-egyezménynek eleget tesz, vagy Magyarországgal a székhelye szerinti államnak kettős adóztatás elkerülését célzó egyezménye van és ott valós gazdasági jelenléttel bír. Gazdasági jelenlétnek minősül a befektetés is, például tulajdoni részesedésnek minősülő tartós befektetés.
Korábban könnyen ki lehet bújni a forrásadó megfizetése alól. Az ellenőrzött külföldi társaságnak mindössze át kell folyatnia a forrásadó elől menteni kívánt pénzt egy megfelelő társaságon. Megfelelő az a társaság, amely uniós tagállamban van, például Cipruson, és valós gazdasági jelenléttel bír, vagyis például részesedése van egy cégben tartós befektetésként. Ez szigorodik azzal, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik, ha a struktúra végén ellenőrzött külföldi társaság van. Kérdés persze, hogy bukkan erre az adóhatóság, írja a Napi Gazdaság.
