[ajanlo=90][igazitas=left/] A hagyományos kaszinók száma az egykori 21-ről hatra apadt, az elektronikus kaszinók viszont virágkorukat élik. Jelenleg minden megyei jogú városban legalább két helyen működik ilyen szórakozóhely, ám a fővárosban és környékén már legalább 30-40 helyen forgatja gép a rulettkereket - és tovább terjeszkednek a lakóparkok és bevásárlóközpontok megnyitásával párhuzamosan.
A lap idéz a Magyar Szerencsejáték Szövetség által 2003-ban készített felmérésből, mely szerint az akkor 195 milliárd forintos szerencsejáték-piac bevételeinek 51,3 százaléka származott a nyerőgépekből és csak 6,2 százaléka a kaszinókból. (Nem árt azonban tudni, hogy a pénznyerő gépek zömét a kocsmákban álló masinák teszik ki.)
Az átrendeződést a piaci szereplők különféleképpen magyarázzák: az egyik vélemény szerint a politikai vezetés a hibás, amely 1999-ben úgy döntött, hogy csak hat kaszinó működését engedélyezi, ezért sorra nyíltak a több nyerőgépet, köztük például automata rulettet működtető elegáns játékszalonok. Mások szerint a játékosok igényeinek megváltozása is állhat a változások hátterében, amelyeket a folyamatosan fejlesztett nyerőgépekkel egyszerűbb kielégíteni.
Ahhoz, hogy az elvándorló vendégek visszatérjenek a hagyományos kaszinókba, azokat szórakoztató-központokká kellene alakítani. Ennek költségeit azonban jelenleg a kaszinók képtelenek kigazdálkodni, írja a Népszabadság.
Virágkorukat élik az elektronikus kaszinók
A hagyományos kaszinók korának vége, számuk egyre apad, ezzel szemben az elektronikus játékokat működtető helyek országszerte szaporodnak. Előbbiek számára a szórakoztató-központtá alakítás lehetne a megoldás, ezt azonban a kaszinók nem tudják finanszírozni, írja a Népszabadság.
