Habár a szereplők összetétele nem változott a közép-európai bankok "top 10"-es listáján, néhány jelentős átrendeződésnek mégis tanúi lehettünk, derül ki a Deloitte csütörtökön nyilvánosságra hozott "Régiós 500" felmérésének eredményeiből.
Visszaszerezte a trónt az OTP
Magyar szempontból pozitív fejlemény, hogy a 2008-as mérlegfőösszeget tekintve az OTP visszaszerezte vezető pozícióját a korábbi első cseh CSOB-tól, mivel utóbbi a hitelek korlátozására és kintlévőségeinek csökkentésére kényszerült anyabankja, a KBC pénzügyi stabilitása érdekében.
A korábbi második helyezett Pekao Bank most a negyedik helyre esett vissza mérlegfőösszegének csökkenése miatt, míg a cseh Česká spořitelna és a lengyel PKO a második, illetve a harmadik helyre tornázta fel magát.
A mérlegfőösszeget tekintve egyébként a lengyel BRE Bank volt a "top10" egyetlen bankja, amely növekedést tudott felmutatni a március 31-ével végződött egy éves időszakban – az OTP eközben 6,4 százalékos csökkenést volt kénytelen elkönyvelni ezen a területen... Közép-Európa legjövedelmezőbb bankja a Pekao Bank lett, megelőzve ezzel a kategóriát korábban vezető OTP-t.
A legmagasabb profitnövekedést a BCR érte el a "top10" bank közül annak köszönhetően, hogy megkétszerezte eredményét - a bank profitjában azonban torzulást eredményezett biztosítójának eladása. A Pekao Bank és a Česká spořitelna 76, illetve 45 százalékos profitnövekedést ért el, ami kiváló teljesítménynek számít 2008-ban.
A régió 50 legnagyobb bankjának átlagos eszközérték-növekedése 2008-ban euróban mérve 10 százalékos volt, helyi valutában számítva pedig körülbelül 21 százalékos. 2008-ban a legnagyobb közép-európai bankok 84 százalékának (42 banknak) növekedett a mérlegfőösszege, és csupán 25 bank jelentett a 2007-es adatánál alacsonyabb nettó nyereségességi adatokat.
Zuhanás az első negyedévben
2009 első negyedévében azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Ennek az időszaknak az eredményei azt mutatják, hogy a bankok eszközértéke éves összehasonlításban átlagosan 3 százalékkal, 2008. december végéhez képest pedig 6 százalékkal csökkent. A 2009-ben negyedéves adatokat szolgáltató 36 bankból körülbelül 29-nek a mérlegfőösszege csökkent 2008 végéhez viszonyítva.
A 2009. első negyedévi nettó eredmények átlagosan 66 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a tavalyi év azonos időszakában. A korlátozott hitelezési tevékenység és céltartalékok szintén hozzájárultak a közép-európai pénzintézetek veszteségeihez. 2008-ban az 50 legnagyobb közép-európai bank közül egy sem jelentett nettó veszteséget, 2009 első negyedévében viszont e pénzintézetek 14 százaléka igen.
A Deloitte szakértői szerint a bankszektor pénzügyi helyzete a régió összes országában hasonlónak tűnik. 2009 első negyedévében a magyar bankok nettó kamateredménye 6 százalékkal, adózott eredménye pedig több mint kétharmadával (majdnem 70 százalékkal) csökkent. Mindeközben a lengyel bankok nettó kamateredménye 24 százalékkal csökkent, a céltartalékok költsége hatszorosára nőtt, az adózott eredmények pedig mindezek következtében 63 százalékkal csökkentek. A legnagyobb cseh bankok behajthatatlan hitelekre fordított céltartalékainak költségei csaknem háromszorosára növekedtek, adózott eredményük pedig 14 százalékkal csökkent.
Még mindig sérülékeny a szektor
A tanácsadó cég elemzői kiemelték: van egy lényeges különbség az amerikai és brit, valamint a közép-európai bankválság között. Előbbi országokban a pénzintézetek okozták a válságot, míg Közép-Európában a reálgazdaság problémái és a nyugati anyacégek erőteljes régióbeli befektetései növelték meg a helyi pénzügyi rendszer kockázatait.
Bár a közép-európai bankoknak csak kevéssé kell másodlagos jelzálogpiaci válsággal érintett eszközökre hagyatkozniuk, a szektor még mindig rendkívül sérülékeny. Ennek következtében a háztartások és a vállalatok hitellehetőségei régió-szerte meglehetősen szűkösek, ami sok országban csak tovább mélyítette a válságot.
Menedzsment Fórum
