Magyar cégek Horvátországban, Vir-szigeti bontások
Horvát turisták Magyarországon
Skenderovic Marintól megtudtuk, a horvátokat érdekli a magyar piac, főként Budapest, és nagy lehetőségeket látnak az egyre bővülő magyar wellness kínálatban. 2005-ben becslések szerint egymillió horvát 67 ezer vendégéjszakát töltött nálunk, ami 91,6 százaléka az előző évinek. A Magyar Turizmus Rt. szerint ezzel az eredménnyel nem lehetünk elégedettek.
A Zágrábi Külgazdasági Iroda nagy figyelmet fordít a magyar idegenforgalmi kínálatra, például nagyobb sporteseményeket (Forma 1) népszerűsít. Az olyan akciók, mint a 2012-es foci-Eb közös megrendezésének szándéka, ránk irányítja az érdeklődést.
A horvát állam védi tulajdonát
Horvátországban az ITD Hungary adatai szerint egyre több hazai kkv alapít céget vagy exportál. A turizmusban vagy más szektorban vállalkozni szándékozóknak fontos tudni, hogy a horvátok nem részesítik előnyben a külföldiek tulajdonszerzését. "A befektetések előtt tanácsos felkeresni helyi szakértőket" - hívta fel a figyelmet Sült Tibor, a zágrábi nagykövetség külgazdasági diplomatája. Az ITD-vel közösen a külképviselet szakemberei Magyarországon és Horvátországban egyaránt üzletember-találkozókat és kapcsolatépítő programokat szerveznek.
1993 és 2005 között csaknem egy milliárd eurót fektettek be a magyarok Horvátországban, amely a 4. legnagyobb tőkekihelyezővé tesz minket ott. Ez azonban csalóka, mert eleve kevés külföldi befektetés érkezik a szomszédos országba. Az egymilliárd euróból 800 millió az OTP és a MOL terjeszkedéséből származik. A rossz nyelvek szerint a volt Jugoszláviából kiszakadt állam korábbi EU-csatlakozását a tulajdona felett anyatigrisként őrködő állam magatartása, nem pedig a fejlettségi szintje akadályozta mostanáig.
A nemzeti vagyon 50 százaléka még mindig közvetlenül vagy közvetve állami kézben van - olvasható az ITD tavalyi jelentésében. A HT telefontársaság, az INA további tulajdonai, a villamosenergia-vállalat, hajógyárak, két acélmű, alumíniumkohó, a repülőtér és számos idegenforgalmi objektum továbbra is Horvátország tulajdonában található.
A horvát befektetés kockázatai
Az illetékes horvát intézmények ingatlanpiacuk védelme érdekében akár évekig is elhúzzák egy-egy apartman eladásának vagy az építkezés engedélyének kiadását, ami jogi bizonytalanságot jelent. Van rá példa, hogy a privatizációs alaptól vett ingatlan felújítására az illető cég nem kapta meg az önkormányzat jóváhagyását. A befektetőt pedig a lapok a magánosítási szerződésben vállalt feltételek betartásának elmulasztásáért támadják. "A külföldi tőkebefektetés adminisztratív akadályainak leépítése halad" - állítja Sült.
Mint ismert, a Vir-szigeti nyaralók botránya május közepén robbant ki. A horvát hatóságok 17-én kezdték az engedély nélkül épített ingatlanok lebontását. Az 50 - közöttük 18 magyar - ház tulajdonosa törvénysértő módon kezdett hozzá az építkezéshez, igaz, ezen a szigeten majdnem minden épület engedély nélküli. Sült Tibor szerint a helyi önkormányzat szemet hunyt a görbe üzletek felett, sőt bátorította a beruházókat, így a felelősség nem pusztán a "leleményes" külföldieké.
Horvátországban léteznek olyan törvénytisztelő külföldi befektetők is, akik több hektár tengerpartot vettek meg, még mielőtt életbe lépett volna a 70 méteres környezeten belüli beépítést tiltó jogszabály. Ezek a vállalkozók nem tudják hasznosítani az általuk megvásárolt területeket. Kockázati tényezőként tartható számon, hogy a körbetartozások 1,5 milliárd euróra becsülhetők. Azonban az uniós szabályok fokozatos átvételével javulnak az üzleti lehetőségek is.
A viszonylag gyakori visszaélések és jogi útvesztők szükségessé tették a magyar cégek érdekeit önállóan képviselő szervezet létrehozását. A Horvátországban jelen lévő hazai vállalkozások segítésére, illetve a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére május 24-én alakult meg a zágrábi székhelyű Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara.
Lehetőségek az exportban
A magyar cégek számára óriási lehetőségek rejlenek a termékkivitelben: a hazai árufélék szinte teljes skálája iránt létezik kereslet. Tavaly 30 százalékkal nőtt a horvátországi exportunk, ahova évente több mint 1100 magyar cég visz ki árut, illetve ahonnan csak 400 importál. "A horvát ipar és mezőgazdaság nem képes ellátni a turizmussal is megnövelt keresletet, így importra szorul" - mutatott rá Sült Tibor. A Gazdasági Minisztérium támogatásokkal kívánja elősegíteni a kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztését.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Idén is főleg Dél-Európában nyaralunk
Nem pályázik az OTP a HVB Splitska bankára
Utazás 2006: egzotikus tájak, ínycsiklandó ízek
Horvátországban vásárolt az E.On Hungária
Erdélyi befektetések: ha a sáskaraj megindul...
