A közlemény szerint a "vergődő, vastagon veszteséges" Malév "visszaállamosítása" ellentétes az uniós versenyjog alapelveivel. A társaság 90 millió eurós támogatásával a kormány nem csupán közpénzt herdál el, az intézkedés vélhetően diszkriminatív, versenytorzító hatású, és a tiltott állami támogatás "tipikus esetének" minősülő lépés, amely semmilyen előnnyel nem jár az utasok számára.
A Wizz Air rámutat: nem akadt magánbefektető, aki hajlandó lett volna beszállni a Malévba, amiből kitűnik, hogy nincs értelme támogatni a társaságot, a magyar állam mégis ilyen "befektetésre" fordít nagy összegeket, ráadásul válság idején. "Ez több mint aggasztó" - fogalmaznak.
A Wizz Air szerint a kormány a légitársaság problémájának megoldását halogatja azzal, hogy a cég fenntartásába öli az adófizetők pénzét, ahelyett, hogy ugyanebből az összegből a Malév csődjének negatív hatását enyhítené.
A diszkont légitársaság szerint a nemzeti légitársaság "felelőtlenül irányított, életképtelen vállalkozás, amely rekord nagyságú működési veszteséget halmozott fel az utóbbi években." A diszkont cég szerint a Malév "súlyát" mutatja, hogy a lakosság kevesebb mint 5 százaléka veszi igénybe. A visszaállamosítás nem oldja meg a helyzetet, csupán egyszeri támogatást jelent, és a cégnek várhatóan további adóforintokra lesz szüksége a fennmaradáshoz - hívják fel a figyelmet.
A magyar kormány jobban tenné, ha "tanulna az európai - például a belga és a svájci - példából, amelyek megmutatták, hogy eredményesen is lehet kezelni egy nemzeti légitársaság csődjét" - fogalmaz közleményében a Wizz Air.
A Malév múlt heti rendkívüli közgyűlésén kötött megállapodás értelmében a jelenlegi orosz tulajdonos, az állami Vnyesekonombank kiszáll a légitársaságból, amely így ismét magyar állami tulajdonba kerül. A magyar állam 25,5 milliárd forintot kitevő tőkeemeléssel mintegy 95 százalékban szerzi meg a társaságot. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az AirBridge rendelkezik.
MTI
