Kedden adhatták le utoljára Hamburg Altona városrészének polgárai szavazataikat arról, építhet-e áruházat negyedükben az Ikea svéd lakberendezési lánc, adta hírül a Norddeutscher Rundfunk online portálja.
Többen szavaztak, mint az EU-választáskor
A voksokat csütörtökre összesítik, a választók döntését pedig - korábbi ígéretük szerint - mind az Ikea, mind a politikusok tiszteletben tartják majd. Keddig egyébként a választásra jogosult 186 ezer emberből 79 ezren adták le voksukat - ez magasabb arány, mint amit a legutóbbi EU-választásokon regisztráltak.
Igaz, ha a többség rá is bólint az Ikea tervére, további akadályokat lehet majd gördíteni a svéd áruház útjába. A beruházás ellenzői ugyanis aláírásgyűjtésbe kezdtek, és lehetséges, hogy egy számukra kedvezőtlen döntés után újabb népszavazást fognak kikényszeríteni a kérdésben.
A tiltakozók elsősorban attól tartanak, hogy az új üzlet megnyitásával óriási mértékben megnövekszik az autóforgalom a környéken. A cég ezzel szemben azt állítja, hogy minden második vásárló tömegközlekedési eszközzel venné célba az új áruházat. Azt reméli, hogy a belvárosi üzlettel új vevőket sikerül elcsábítani - azokat, akik a külvárosokban lévő egységeket fekvésük miatt nem tudják vagy nem akarják felkeresni.
A beruházás pártolói azzal érvelnek, hogy az Ikea által kiszemelt, egykor szebb napokat megélt sétálóutca mára lepusztult, így kifejezetten jót tenne a környéknek, ha valaki végre életet lehelne bele.
A svédek egy 20 ezer négyzetméteres eladótérrel rendelkező, több mint két emeletes áruházat húznának fel a területen. Amennyiben a terv zöld utat kap, akkor most először nyithat üzletet a lakberendezési áruházlánc egy német település belvárosában.
Itthon is tiltakoztak anno
Az Ikea egyébként Magyarországon is ellenállásba ütközött az Örs Vezér téri áruház bővítésekor 2002-ben - igaz, a lakók akkor nem elsősorban a várható forgalomnövekedés, hanem az építkezés mellékhatásai miatt dühöngtek. Attól tartottak, hogy otthonaik elértéktelenednek az építkezéssel járó állandó zaj, por és a falakban keletkezett repedések miatt.
Bár a lakók az építkezés leállítását és az épületszárny lebontását és kártalanítást követeltek, akciójuk nem vezetett eredményre, az új épületrészt 2003-ban átadták a forgalomnak. Kártalanításra vonatkozó igényük viszont meghallgatásra talált: a budapesti ítélőtábla ugyanis 2005-ben másodfokon kártérítésre kötelezte az áruházat - ennek összege lakásonként 150 ezer forintot tett ki.
Menedzsment Fórum
