Szerinte a lemaradás részben a kormányok felelőssége is, akik nem támogatják kellőképpen a zöld technológiák elterjedését. Ez jól látható például abból, hogy az elkövetkező hét év európai uniós támogatásaiból Magyarország és a régió más tagállamai sem csoportosítanak egy százaléknál több forrást megújuló energiára és energiahatékonyságra - mutatott rá.
Ian Clark, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztési főigazgatóságának osztályvezetője úgy vélekedett, hogy az innovatív környezetvédelmi termékekkel, szolgáltatásokkal kínálati oldalról már nincsen gond, ezért a kormányoknak inkább a kereslet megteremtésére kell törekedni. Példaként említette, hogy Olaszországban az új építésű társasházaknál előírás az energiaellátás egy részét napenergiából fedezni.
Mikko Venermo, az Európai Újjáépítési és Befektetési Bank (EBRD) vezető környezetvédelmi tanácsadója arról beszélt, hogy a közép-kelet-európai kormányok hozzáállásától függetlenül pénzintézetük keresi a régióban a zöld befektetési lehetőséget. Leginkább az alternatív energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek számíthatnak hitelre - tette hozzá.
A tanácsadó jelezte, hogy a pénzügyi szektor érdeklődésének egyik fő mozgatórugója az az uniós szintű elkötelezettség, amely a zöldenergia elterjesztését vetíti előre 2020-ig.
Mikko Venermo úgy véli, hogy a még nem kellőképpen működő szén-dioxid-piac jövő évre várható felpörgésével előbb-utóbb Kelet-Közép-Európa is ráeszmél, milyen üzleti lehetőségeket rejt a környezetvédelem.
Szabó Eszter, a GE regionális kommunikációs igazgatója újságírói kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy Magyarországon a zöld technológiák iránt érdeklődik a társaság tulajdonában álló Budapest Bank, de a CIB, az OTP, és a K and H Bank is. A kommunikációs igazgató szerint Magyarországnak, és a szomszédos országoknak is a környezetvédelem egy-egy területére kellene fókuszálniuk, és abban erősnek lenni. Magyarország számára a víztisztítás lehet a legígéretesebb - vélekedett.
Ian Clark beszámolt szólt arról is, hogy a piaci hiteleken kívül az EU kis- és közepes vállalkozások számára vissza nem térítendő támogatást is ad, mégpedig öko-innovációra. A 2007-2013-os pénzügyi időszakban a 3,6 milliárd eurós Versenyképességi és Innovációs keretprogramon belül uniós szinten 430 millió euró áll ilyen célra rendelkezésre.
