3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Magyarország más közép-kelet európai államokhoz hasonlóan még nem ismerte fel kellőképpen a környezetvédelem mint üzleti lehetőség fontosságát, pedig enélkül a régió hosszú távon versenyhátrányba kerülhet” - mondta Raymond Van Ermen, a brüsszeli központú Európai Partnerek a Környezetért nevű vállalati érdekképviselet vezetője egy nemzetközi konferencia szünetében, sajtótájékoztatón.

"A pénzügyi szektor szereplőinek hozzáállása a környezetvédelemhez Európa-szerte gyökeresen megváltozott az elmúlt években: a korábbiakkal ellentétben szívesen finanszíroznak innovatív környezetvédelmi beruházásokat. Egyelőre úgy tűnik, ezt a lehetőséget főként a nyugat-európai cégek használják ki" - vélekedett Raymond Van Ermen.

Szerinte a lemaradás részben a kormányok felelőssége is, akik nem támogatják kellőképpen a zöld technológiák elterjedését. Ez jól látható például abból, hogy az elkövetkező hét év európai uniós támogatásaiból Magyarország és a régió más tagállamai sem csoportosítanak egy százaléknál több forrást megújuló energiára és energiahatékonyságra - mutatott rá.

Ian Clark, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztési főigazgatóságának osztályvezetője úgy vélekedett, hogy az innovatív környezetvédelmi termékekkel, szolgáltatásokkal kínálati oldalról már nincsen gond, ezért a kormányoknak inkább a kereslet megteremtésére kell törekedni. Példaként említette, hogy Olaszországban az új építésű társasházaknál előírás az energiaellátás egy részét napenergiából fedezni.

Mikko Venermo, az Európai Újjáépítési és Befektetési Bank (EBRD) vezető környezetvédelmi tanácsadója arról beszélt, hogy a közép-kelet-európai kormányok hozzáállásától függetlenül pénzintézetük keresi a régióban a zöld befektetési lehetőséget. Leginkább az alternatív energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek számíthatnak hitelre - tette hozzá.

A tanácsadó jelezte, hogy a pénzügyi szektor érdeklődésének egyik fő mozgatórugója az az uniós szintű elkötelezettség, amely a zöldenergia elterjesztését vetíti előre 2020-ig.

Mikko Venermo úgy véli, hogy a még nem kellőképpen működő szén-dioxid-piac jövő évre várható felpörgésével előbb-utóbb Kelet-Közép-Európa is ráeszmél, milyen üzleti lehetőségeket rejt a környezetvédelem.

Szabó Eszter, a GE regionális kommunikációs igazgatója újságírói kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy Magyarországon a zöld technológiák iránt érdeklődik a társaság tulajdonában álló Budapest Bank, de a CIB, az OTP, és a K and H Bank is. A kommunikációs igazgató szerint Magyarországnak, és a szomszédos országoknak is a környezetvédelem egy-egy területére kellene fókuszálniuk, és abban erősnek lenni. Magyarország számára a víztisztítás lehet a legígéretesebb - vélekedett.

Ian Clark beszámolt szólt arról is, hogy a piaci hiteleken kívül az EU kis- és közepes vállalkozások számára vissza nem térítendő támogatást is ad, mégpedig öko-innovációra. A 2007-2013-os pénzügyi időszakban a 3,6 milliárd eurós Versenyképességi és Innovációs keretprogramon belül uniós szinten 430 millió euró áll ilyen célra rendelkezésre.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!