A felmérés során a GfK szakemberei egyaránt vizsgálták a kedvelt zöldség-gyümölcsfajták körét, a beszerzés helyét, valamint megvásárolt termék származási helyét is. A kutatás apropóját a szektor egyre nehezebb helyzete adta, valamint nem elhanyagolható tényező az sem, hogy hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik a zöldség-gyümölcstermeléshez - hangzott el a cég keddi sajtótájékoztatóján.
Több déligyümölcsöt veszünk, mint almát
A fogyasztás 60 százaléka friss termékként kerül a fogyasztókhoz, ami 914 ezer tonnát tett ki 2010-ben. Ez összegben 226 milliárdot jelentett aminél többet csak friss húsokra költöttünk - 235 milliárd forintot, ruházkodásra pedig 360 milliárdot. A négymillió háztartásból 3,956 millió háztartás asztalán rendszeresen megtalálható a zöldség-gyümölcs - állapították meg a felmérés készítői.
Zöldséget jellemzően hetente egyszer vásárolunk, gyümölcsöt pedig másfél hetente. A teljes mennyiség 25 százalékát a legkedveltebb gyümölcs, az alma teszi ki, ezt követi 17 százalékkal a dinnye, majd 37 százalékkal az összes déli gyümölcs szerepel. A zöldségek közül a burgonya áll az élen 36 százalékkal, ezt követi a káposzta, vöröshagyma, paprika és paradicsom 10-10 százalékos aránnyal. A vásárlások 27 százalékát piaci árusoknál bonyolítjuk, ami nagyjából azt jelenti, hogy 10 kilogrammból 4 kiló kerül tőlük beszerzésre.
Kevesen vásárolnak sokat
A megvásárolt 914 ezer tonna felét a háztartások 15-16 százaléka teszi ki, ők egyszerre nagyobb mennyiséget szereznek be. Jellemzően ők azok, akik a piaci árusokat helyezik előtérbe a vásárlás során. A megvásárolt mennyiség 20 százalékát pedig a keveset vásárló háztartások teszik ki, akik elsősorban hipermarketekben, diszkontokban szerzik be a termékeket. A vásárlás során tavaly kimagasló szintre ugrott az olcsóság, mint szempont, bár a minőség szintén fontos a többségnek.
A vásárlók mindössze 34 százaléka tartja szem előtt, hogy magyar terméket szerezzen be, 78 százalékának pedig fontos lenne, hogy hazai árut fogyasszon, ám ez csak az ár/érték arány függvényében válik döntő szemponttá.
Nehéz helyzetben a szektor, csak lassú javulás várható
A szektorra jellemző, hogy kemény korlátozók között kell működnie, hiszen az elmúlt években tapasztalható időjárási viszontagságok, az egészségügyi botrányok, valamint az olcsóbb import nyomása is megnehezíti az ágazat helyzetét. Mindemellett a hazai fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. Kritikus éven vagyunk túl, ugyanis nemcsak a termelés volt kevesebb, de a zöldségek 22, míg a gyümölcsök 51 százalékos áremelkedését is el kellett viselnie a fogyasztóknak. A kiskereskedelmi beszerzés mellett az ipari felvásárlás is csökkent, ugyanakkor a zöldségfélék exportja 16, a gyümölcskivitel pedig 8 százalékot növekedett - állapítja meg a GfK kutatása.
A szektor továbbra is nehezen tud kikecmeregni a nehézségekből, hiába összesen 114 termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) működik Magyarországon, melyek a piac 20 százalékát tartják kézben. Érdekesség, hogy ezzel szemben a feketekereskedelem a piac 40 százalékát fedi le. A probléma a TÉSZ-ekkel viszont azt, hogy még mindig alacsony a befolyása. Ennek oka, hogy a hazai termelők kevés hajlandóságot mutatnak a szövetkezésre, hiába szolgálna az számos előnnyel. A helyzet javítását a belföldi fogyasztást ösztönző programokkal lehetne elsősorban megvalósítani a szakértők szerint.
A Magyarországon megtermelt zöldségek és gyümölcsök 90 százaléka kerül értékesítésre. A belföldi piac mérete mennyiségben 1,2 millió tonnára tehető, ebből a saját fogyasztás mindössze 200 ezer tonna, a többi a kereskedelmi forgalomba kerül. A GfK szerint a korlátozó tényezők tartós fennállása miatt a szektor lassú kibontakozására lehet számítani.
Székely Sarolta
mfor.hu
