Embert és gátat próbáló, de nem kirívóan kemény körülmények uralkodtak az ajkai timföldgyár tízes számú vörösiszap-tározójának tetején az október negyedikén történt szerencsétlenség előtti órákban - legalábbis erre lehet következtetni annak a szemtanúnak leírásából, aki saját szemével nézhette végig Magyarország egyik legnagyobb ökológiai katasztrófájának kezdetét.
Tomboló szél, méteres hullámok
"Egész nap keleti szél volt, hát fújt rendesen, nagyon nagy szél volt. (…) Kora reggel is az a szél tombolt” - mondta az mfor.hu-nak a férfi, aki többedmagával, a beszakadt tározó tetején állva figyelte az eseményeket.
Az erős szél mozgásba hozta a hatalmas víztömeg felső rétegét - forrásunk szerint méteres vagy még annál is nagyobb hullámok csapkodták a tározó falát, amelyet állítólag a nyáron magasítottak meg egy méterrel. Hasonló leírást adott a történtekről a timföldgyár egyik alkalmazottja az MTV Híradójának október 12-i adásában - a közeli kilences tározónál dolgozó munkás saját bevallása szerint látta, hogy a vörösiszap átcsapott a tizes kazetta gátján.
A hullámok azért is ostromolhatták a gát legfelső részét, mivel a tározó igencsak felduzzasztott állapotban volt, ahogy ez forrásunk helyszíni felvételéből is kiderül. A képet október 4-én, 12 óra 23 perckor rögzítették - a MAL Zrt. szerint a gát 12 óra 10 perckor, azaz 13 perccel korábban szakadt át.
"A kép talán néhány perccel a kiömlés után készült, mert a lúgos anyag már nincs rajta. Jól követhető, mennyire volt tele a tározó, illetve meddig ért fel a lúgos folyadék" - mondta az mfor.hu-nak Dr. Winkler Gusztáv, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének adjunktusa.
Majdnem csurig tele
A szemtanú azt állítja, két-három méter hiányzott ahhoz, hogy csurig legyen a tározó. Winkler Gusztáv szerint ez a becslés jónak tűnik, azzal kapcsolatban viszont nem kívánt állást foglalni, hogy ez meghaladja-e a megengedett szintet. "Ehhez pontosan ismerni kellene a gát méreteit, alakját, szerkezetét és a befogadott mennyiséget” - magyarázta.
Az ajkai timföldgyárat birtokló MAL Zrt. közleményben cáfolta, hogy a tízes tározó túl lett volna töltve - állításuk szerint ilyen tekintetben is betartották az előírásokat. Csepregi István, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója pedig az origo.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy "nem tudnak a megengedettnél több iszapot belerakni a tározóba úgy, hogy az ne tűnjön fel". A hatóság szakemberei utoljára szeptember 23-án ellenőrizték a tározót, és akkor a jegyzőkönyv szerint semmi problémát nem találtak.
Az egyértelműnek tűnik, hogy az elmúlt időszak heves esőzései megemelték a vízszintet. Forrásunk szerint a MAL Zrt. vezetékrendszert épített ki a tározó tetején, hogy az összegyűlt vizet leszivattyúzza, és újrahasznosítsa.
Azzal kapcsolatban, hogy sajtóhírek szerint a tározóból már a katasztrófa előtt szivárgott a vörösiszap, annyit válaszolt: ő nem látott ilyet, s bár korábban járt az átszakadt rész közelében, más vészjósló jelet sem vett észre. A szivárgást cáfolta a MAL Zrt. is, mint ahogy azt is valótlan információnak tartja, miszerint a gát alapjánál buzgárok lettek volna.
"Lehetett látni, hogy szakad be az egész"
Azon kérdésünkre, hogyan kezdődött pontosan a gátszakadás, szemtanúnk sem tudott pontos választ adni. "Amikor én láttam, akkor már hiányzott onnan föntről (egy darab) (…) Ahogy ment kifelé a víz, úgy lehetett látni, hogy szakad be az egész, mossa el. (…) Amit láttunk, hogy a tetejét kezdte meg, és utána vitte el az egészet” .
A TV2 Napló című műsorának október 17-i adása informátoraira hivatkozva szintén azt állította, hogy a hatalmas hullámok felülről kezdték el szétbontani a gátat. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy forrásunk a tározó tetejéről, belülről szemlélte a történéseket, így csak azt észlelhette, ami a vízszint felett történik - a szerk.)
Winkler Gusztáv szerint az erős szél keltette hullámok nyilván hatással lehettek a gátra - azonban nem úgy, hogy kikezdték a tetejét, hanem az elmozdult víztömeg nagy nyomása által. "Hogy volt-e ilyen nagyságú szél, azt a meteorológusoknak kell kideríteni” - tette hozzá.
Most "csak" erős szél volt - korábban rekorderejű
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mfor.hu által lekért adataiból annyi derül ki, hogy október 3-án 6,8 és 10,8 m/s (24 km/h és 39 km/h) közöttiek voltak a legerősebb széllökések az Ajka-Kolontár térségben lévő hat meteorológiai állomás mérései alapján. Október negyedikére, a tragédia napjára már jobban felerősödtek a természet erői, a legizmosabb széllökések sebessége 10,6 és 15,3 m/s (38 km/h és 55 km/h) között mozgott.
Ez a Beaufort szélerősség-skála alapján erős, illetve igen erős szélnek számít, de még nem éri el a "viharos” kategóriát - azaz kizárható, hogy egy kivételes erejű szél "állította volna fejre" a gátat. Igaz, a légtér erői az elmúlt hónapokban már "megdolgozhatták" a védművet - ezt jelzi, hogy az OMSZ szerint 2010. május 17-én az Ajka közeli Kab-hegyen söpört végig Magyarország történetének legnagyobb regisztrált, 45 m/s (162 km/h) sebességű széllökése.
Hogy a szélnek és az általa keletkezett hullámoknak mekkora szerepük volt a tragédiában, az valószínűleg csak a folyamatban lévő vizsgálatok lezárultával derülhet ki. Tény, hogy a szél végig keleti, délkeleti irányból fújt, ami "megizzaszthatta" az észak-nyugati falat - a tározó ezen a sarkon szakadt ki.
"Önmagától nem omlik össze..."
Szakértők szerint valószínűleg több tényező együttes összejátszása kellett a tragédiához. Az eddig leggyakrabban emlegetett ok - a tározó két különböző típusú talaj találkozásánál épült, amelyek csapadékkal telítődve különböző mértékben mozogtak, így nagyon próbára tették a falait - önmagában nem feltétlenül vezetett volna az átszakadáshoz.
Ahhoz Winkler Gusztáv szerint feltételezhetően szükség volt egy "rendkívül nagy mértékű és eddig ismeretlen eredetű váratlan, hirtelen erőhatásra”, egy erős oldalirányú nyomásra is.
Azon kérdésünkre, lehetséges-e, hogy ez az erőhatás a szél által mozgásba hozott hullámokkal állt összefüggésben, az adjunktus úgy válaszolt: a közvetlen kiváltó okot még pontosítani kell - önmagától biztosan nem omlik össze egy gát. "Az lehetett az erős szél, hiba, talajvíz miatti erős felszínmozgás. Vagy valami egészen más…”
Wéber Balázs
