<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Volencsik Zsolt Mihály a hajózási társaság mellett a Dunántúli Regionális Vízművet is vezeti, de a Nemzeti Vízművek vezérigazgatójaként jövőre a költségvetési törvényjavaslat szerint 23 milliárd forint vízpénz felett rendelkezhet.

Tavaly novemberben tájékoztatott Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, hogy megalakulhat a Nemzeti Vízművek Zrt., vagyis hogy holdingba szervezik az állami víziközműveket. Ez a fejlemény aztán kissé feledésbe merült, ami nem is csoda, hiszen a pandémia miatt rendkívüli időket élünk, ráadásul a járvány második hulláma pont akkoriban vált igazán súlyossá - ekkor, erre reagálva rendelte el a kormány a most több lépésben feloldandó lezárásokat. Nem csoda tehát, hogy egészen más dolgokkal volt tele az emberek feje.

Közben amúgy megszületett

A víziközmű-holding története ugyanakkor az egyre elkeserítőbb járványhelyzetben sem állt meg, a céget ugyanis tavaly december végén 10 millió forintos alaptőkével megalapították (tevékenységnek a cégjegyzékben a vagyonkezelést és az üzletviteli, valamint egyéb vezetési tanácsadást adták meg). Élére az a Volencsik Zsolt Mihály került, aki a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) vezérigazgatója, illetve tavaly február óta a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági tagja. Volencsik a 24.hu összefoglalója szerint korábban megfordult az AquaPlus Kft.-ben, a kisteleki Aqua Holding Kft.-nek pedig egykor a tulajdonos is volt. Utóbbi cégben 2010 júliusáig érdekelt volt a fideszes Bánki Erik.

Volencsik mellett Benkő Tamás János jogi és koordinációs ügyekért, valamint közműszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, Szilasi-Szekeres Zsuzsanna, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. igazgatósági tagja, valamint Vincze Endre került a holding vezetőségébe. Vinczének jelenleg az Opten adatbázisa szerint ez az egyetlen élő céges tisztsége, de korábban bent volt az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., és a szintén számos céget tulajdonló Silex Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. vezetőségében is.

... és már pénzt is kapott

A fentiek tehát még decemberben dőltek el, de valódi aktualitás is kapcsolódik a holdinghoz, mivel a neve felbukkan a 2022-es költségvetés törvényjavaslatában is. A dokumentum szerint a Nemzeti Vízművek jövőre 23 milliárd forintot kap működési kiadásokra, vagyis ennyi pénzt oszt majd ki a tagvízművek között, melyből azok a működésüket finanszírozhatják majd. Ezen túl a költségvetés még 3 milliárd forintnyi felhalmozási kiadást rendelt a holdinghoz, "az állami tulajdonú víziközmű-vagyonon végzett értéknövelő beruházások megtérítése" címen. Tehát 3 milliárd forintos maradandó vízügyi fejlesztésekre lehet számítani jövőre. A holding bevételeit a költségvetés 25 millió forint vagyonkezelési és üzemeltetési díjban és 1 millió forint egyéb bevételben határozza meg.

Megnyitják a pénzcsapot - de mire lesz ez elég? (Illusztráció: Depositphotos)Megnyitják a pénzcsapot - de mire lesz ez elég? (Illusztráció: Depositphotos)

A Nemzeti Vízművek Zrt. az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók, illetve víziközmű-rendszerek felett gyakorolhatja az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket, így alá tartozik többek között a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., a (szintén Volencsik-vezette) Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., az Északdunántúli Vízmű Zrt., az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. is. A holding Mager Andrea stratégiai kontrollja alatt működik.

A Nemzeti Vízművek Zrt. a kormány tavalyi közlése szerint társasági szinten kezdeményező és koordináló szerepet tölt majd be a kutatás-fejlesztési és az innovatív műszaki-gazdasági projektekben, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság növeléséhez és a közszolgáltatás zökkenőmentes ellátásához. A kormány szándéka szerint ez a holding "egységes alapokra helyezi a működési mechanizmusokat, hatékonyabbá teszi a költségvetési és európai uniós források felhasználását, a szinergiák kihasználásával végső soron elősegíti az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók és víziközmű-rendszer gazdaságos működtetését a meglévő szakemberállomány bázisán."

Nem erről volt szó

A hazai víziközmű-szolgáltatók helyzete hosszú évek óta elkeserítő: több ezermilliárdos forráshiányról panaszkodnak, az alacsony bérezés miatt fogynak a szakemberek, a vezetékek pedig szétrohadnak. Azt Orbán Viktor is elismerte egy tavaly nyári, Kossuth rádiós interjújában, hogy lerobbantak a közműveink. A miniszterelnök ezt azért jelentette ki ilyen nyíltan, mert aztán egyből ráfordult arra, hogy az Európai Unió helyreállítási alapjából lehívható pénzekkel majd ezeket a tertületeket is rendbe lehet tenni, és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezetésével olyan programokat dolgoznak ki, amelyekre elkölthetők az új uniós költségvetés forrásai.

Az EU-nak kedden beadott RFF-stratégiánkban azonban, bár külön fejezetet kapott a vízügy, a tervezett intézkedések nem a víziközmű-szolgáltatók helyzetét tennék rendbe, hanem javarészt mezőgazdasági fejlesztéseket jelentenének. Röviden: a klímaváltozás miatt Magyarország is kiszárad, ezért a következő években intenzív öntözőrendszer-építések jönnek. A lehívni kívánt RFF-pénzekből 163,54 milliárd forint jutna a vízügyre, ebből főbb tételekként 80 milliárd menne főművi öntözőrendszerek építési munkáira, új hálózatok és rendszerek kialakítására, 76,54 milliárd az ezen fejlesztésekkel megvalósuló vízutánpótlás hatásterületének kiterjesztésére és 6,577 milliárd környezetvédelemre.

Ebből tehát semmi sem jut víziközmű-felújításokra - bár az is lehet, hogy a fent soroltak sem valósulnak meg. A 444 legalábbis úgy értesült, hogy a beadott RFF-stratégia jelentősen eltér az áprilisban nyilvánossá tett tervezettől, és a vízgazdálkodási rész is kikerült belőle, mert az öntözőrendszer-program az uniós előírásokhoz mérten nem volt elég környezetbarát.

Tavaly mindenesetre a villamosenergia, a földgáz és a távhő mellett a víz közműtevékenységi felügyeletét is ellátó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal évi százmilliárdos fejlesztési szükségletet hagyott jóvá. A kormányközeli Századvég elemzőcég pedig 2018-as elemzésében a beruházási szükségletet 1500-3000 milliárd forintra tette - a forráshiány miatt a jelenlegi ütemben 2-300 év alatt lehetne cserélni az összes vezetéket. A Századvég emellett úgy számolt, hogy a mostani bérviszonyokkal 2022-re tíz, 2027-re viszont már 25 százalék hiányzik a szolgáltatás fenntartásához szükséges dolgozói létszámból.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.