A Mastercard tanulmánya alapján az elmúlt évek gyökeresen változtatták meg a kibertámadások jellegét és hatékonyságát, ezzel komoly kihívás elé állítva az egyéni felhasználókat és a vállalkozásokat egyaránt – közölte egy sajtóbeszélgetésen a cég.
A pandémia alatt több mint 1 milliárd felhasználó jelent meg az interneten, ami egyfelől az e-kereskedelem robbanásszerű növekedését jelentette, de magával hozta a kiberbűnözés új korát.
Miközben a pandémia idején több mint egymilliárd felhasználó a netre, a felhasználók tudatossága és óvatossága semmit sem fejlődött, miközben sokkal nagyobb kockázatnak vagyunk kitéve. A világjárvány idején 667 százalékkal nőtt az emailes átverések száma, 2020-ban pedig több kibertámadás történt, mint az azt megelőző 15 évben összesen. Ez a szám 2021-re további 17 százalékkal nőtt.
A vállalatok egyre nehezebben tudnak biztonságos digitális környezetet biztosítani ügyfeleik számára. Az a vállalat, amelyik csak most kezd el gondolkodni azon, hogyan javíthatná védekezését az új világban, lehet, hogy már elkésett.
Az ENISA a 2022-es fenyegetettségi jelentésében a 10 legsúlyosabb fenyegetés egyikeként emeli ki a social engineeringet. Fontossága ellenére a magyarok több mint 50%-a nem rendelkezik alapvető kiberbiztonsági tudatossággal, ami jelentősen hozzájárul az ügyféltévedésekből és ellopott digitális személyazonosságból eredő pénzügyi jogsértésekhez.
A változások pedig nem csak az egyéni felhasználókat, hanem a magyar vállalkozásokat is súlyosan érintik. Az uniós statisztikák azt mutatják, hogy a magyarországi kkv-k jellemzően nem állnak készen a kiberbiztonságra, így kiszolgáltatottak a támadásoknak.
A Mastercard szakértői szerint a csalási piac mostanra annyira kifinomult, hogy az áldozattá lett cégek, magánszemélyek sokszor jobban járnak, ha fizetnek a zsarolóknak.
Nekik is üzleti érdekük, hogy megbízhatóan működjenek