<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Állításuk szerint kvantumszámítógépük 200 másodperc alatt végzett el egy számítást, ami a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépének is 10 ezer évébe telt volna.

A Google azt állítja, hogy sikerült áttörést elérnie a kvantumszámítógép fejlesztésében: Sycamore nevű 54 kvantumbites (qubit) processzora segítségével 200 másodperc alatt végeztek el egy számítást, amelyhez a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépének is 10 ezer évre lett volna szüksége.

A Nature című tudományos folyóiratban szerdán publikált kutatás szerint ezzel első ízben sikerült igazolni az úgynevezett kvantumfölényt. A fogalom azt jelenti, hogy egy kvantumszámítógép rövid idő alatt végrehajt egy olyan bonyolult feladatot, amelyet egy hagyományos számítógép nem képes belátható időn belül megoldani.

A 200 másodperc alatt elvégzett számítást szimulációk segítségével igazolták, a processzor teljesítményét pedig meghatározták. A feladat rendkívül komplex, véletlenszerűen generált minták felismerése és elemzése volt, egy olyan feladvány, amely meghaladná egy hagyományos komputer teljesítőképességét. A kvantumbitek összefonódásának szimulációjához a Google felhőszerverein kívül felhasználták a világ jelenlegi legnagyobb teljesítményű szuperkomputerét, az IMB Summit nevű számítógépét is.

Míg a hagyományos - bináris - komputerek esetében a legkisebb egységek, a bitek vagy a 0-ás vagy az 1-es állapotot tudják felvenni, a kvantumszámítógépek qubitjai a kvantummechanika törvényei szerint működnek és egyszerre többféle állapotban is tudnak létezni.

A kvantumszámítógépek, amelyeken már évek óta dolgoznak a kutatók, alapjaiban változtathatják meg, ahogyan az új anyagok tervezéséről, a logisztikáról, a titkosításról vagy a mesterséges intelligencián alapuló szimulációkról gondolkodunk. Ezért vannak versenyben a kvantumfölény eléréséért olyan cégek, mint a Google, az Intel vagy az IBM.