A tévés nézettségi adatok alapján a hazai tévénézőket mindenképpen érdekli a kontinenstorna, ám olyan felfokozott érdeklődésről nincs szó, mint amit 5 éve láthattunk. Más kérdés, hogy menet közben a technológia tovább fejlődött, és a találkozókat streamen követőket a hagyományos közönségmérés nem tudja mérni. (Igaz, hozzátehetjük, hogy a korábbi nagy focitornák kapcsán is előfordultak hasonló felvetések. Volt olyan alkalom például, amikor azt vetették a közönségmérést végző társaság szemére, hogy a kivetítők előtt szurkolókat nem tudják megfelelően mérni.)
Az előző EB-n a magyar-belga mérkőzés a kereskedelmi televíziózás előtti időszakot idézte, hiszen a tévé előtt ülők 61 százaléka nézte a találkozót, ami 2 millió 796 ezer nézőt jelentett. Ilyen számokat előtte hosszú évekig nem tudott produkálni egyetlen műsor, és azóta sem sikerült ezt a szintet elérni. 2016 óta a legsikeresebb műsornak számító RTL-es X-Faktor egyetlen adása sem tudta a 2 milliós szintet sem megugrani.
Az idei évben már a milliós nézettség is kiemelkedőnek számított, a múlt héten például a legerősebb nézettséget elérő A mi kis falunk 826 ezer nézővel büszkélkedhetett a teljes népességben (4 évnél idősebbek). Ugyanez a műsor a kereskedelmileg fontos 18-49-es korcsoportban a 300 ezres szintet sem érte el.
Így sokkal inkább érdemes ezekhez a számokhoz viszonyítani a focimeccsek nézettségi adatait, mint a 2016-os EB mutatóihoz. A legnézettebb találkozó a vasárnap esti holland-ukrán volt, a teljes műsorfolyam (amelyben a közel 45 perces beharangozó rész is benne van) a 4 éven felüli korosztályban 15 százalékos közönségarányt ért el, ez 538 ezer nézőt jelent. Vélhetőleg egyébként csak a mérkőzés jóval magasabb számokat produkált, így, ha csak annak közvetítését néznénk, az az öt legnézettebb program közé került volna.
A teljes népességben a második legnézettebb találkozó a belgák fölényes győzelmét hozó szombat esti mérkőzés volt. Majd a kis híján tragédiába torkolló dán-finn mérkőzés lett a harmadik. A képzeletbeli dobogóról épp csak lecsúszott a nyitómeccs, az Olaszország-Törökország találkozó, míg az ötödik helyre az Ausztria-Észak Macedónia mérkőzés került.
Az adatok egyébként azt mutatják, hogy az idősebbek kevésbé érdeklődnek a találkozók iránt. Ezt az támasztja alá, hogy a teljes népességhez képest a 18-49 év közöttiek közül a tévé előtt ülők nagyobb arányban követték a találkozókat. (Ez a legnézettebb holland-ukrán mérkőzés mellett a többi meccsre is jellemző volt.)
A 18-49-es kategóriában a sorrend megegyezett a teljes népességben mérttel, hiszen a második legmagasabb nézőszámot a szombat esti belga-orosz produkálta, majd a dán-finn, az olasz-török és az osztrák-észak-macedón találkozók jöttek.
Az biztos, hogy a magyar válogatott első mérkőzése jócskán meg fogja haladni az eddigi találkozók nézettségi adatait, a portugálok elleni találkozón bőven 1 millió feletti tévénéző várható. Amennyiben a 2016-oshoz hasonló bravúros eredmény, netán még egy győzelem is összejönne, akkor borítékolni lehet, hogy ismét magasra fog szökni az EB-láz, és a magyar válogatott meccsei lesznek az év legnézettebb televíziós adásai.
