A Világgazdaság hétfői számában megjelent interjúban Gál Miklós azt mondta, módosítottak a stratégián, az év során a kereskedelem és az elosztás terén is új lehetőségeik nyíltak, ezért úgy döntöttek, inkább ezekbe csoportosítják át a tőkét.
"A termelés oldalán a megújulókra fókuszálunk. Az energiaszektor nagyon finanszírozásigényes, és erősen szabályozott. Viszont éppen a szabályozottsága biztosíthat stabil lábat egy olyan tőzsdei befektetési holdingnak, mint az Opus Global, hiszen a profit is egzakt módon számíthatóbb ez által" - fejtette ki.
Arra a kérdésre, hogy az MVM megörökli-e az új környezetvédelmi költségeket is, amelyek a víztározóban kimutatott szennyezés, és az épületekben észlelt gázok miatt jelentkeznek, azt válaszolta, hogy a katasztrófavédelem egyetlenegyszer és egyetlenegy helyen, az egyik szivattyúháznál mutatott ki kimagasló értéket. De még ekkor sem volt a lakosság és az erőmű egyetlen dolgozója sem veszélyben, ahogy ezelőtt és ezután sem, mert időben gondoskodott a cég felelős vezetése minden szükséges óvintézkedésről, vizsgálatról, tájékoztatásról - hangsúlyozta. Az üzletrész eladása előtt kitisztították az érintett, Őzse-völgyi tározót, kezelték a vizét és megsemmisíttették az iszapot. Rendezve vannak az ezzel járó költségek, az államot ez nem terheli - szögezte le.
A gázképződés okáról kizárólag a hatósági vizsgálatok eredményének ismeretében lehet pontos véleményt alkotni - hívta fel a figyelmet. A legmodernebb, vegyszermentes technológiájú Viresol nemzetközi szakmai megítélését a vezérigazgató kiválónak nevezte, és úgy vélte, a cég ellen indult "sorozatos támadások pedig nemcsak ezeket az eredményeket, ennek a hazánkban unikális élelmiszeripari feldolgozó üzemnek a zavartalan működését áshatják alá, hanem ronthatják a partnerkapcsolatait és az itt dolgozók, a térségben élők lehetőségeit is".
Azt is hangsúlyozta, hogy az MVM nem egy számára ismeretlen üzemet, hanem végső soron egy közel 73 százalékos üzletrészt vásárolt a meglévő, 26 százalékos hányada mellé. Természetesen az MVM felkért egy nemzetközi auditort a Mátrai Erőmű Zrt. értékelésére.
"A nem a négy stratégiai üzletágunkba tartozó részesedéseinket optimalizáljuk. Ide soroltuk például az Appeninn-t és a CIG Pannóniát is. Összességében főszabály szerint 10 százalék alá szorítanánk az ilyen résztulajdonokat, persze lehetnek olyan üzleti megfontolások, amelyek ezt a fő irányvonalat fölülírhatják, természetesen elsősorban a profittermelő képesség oldalát tekintve. Arra törekszünk, hogy eredményességünket és megítélésünket ne befolyásolják más tőzsdei cégek. Fontos, hogy anyacégi szinten nyereséggel tudjunk itt is kilépni" - mondta.
A Mátrai Erőmű többségi üzletrészének eladása után nagy jövőt látnak szavai szerint az energiában, az árbevétel szempontjából még növekedésre is számítanak. "Ugyanakkor nagy beruházások előtt állunk. Energiakereskedő társaság fejlesztésén vagy vásárlásán is dolgozunk. Egy másik lépésünk már ismert, mi vásárolhatjuk meg az MVM-E.ON ügylet során a Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t, a Titászt. Ennek köszönhetően ügyfélszolgálati, irányítási, adminisztrációs és sok más területen is kihasználhatunk szinergiákat. Ám nem szeretnénk az ország határain belül maradni, a régióban elsősorban Romániában, Bulgáriában, Szerbiában, Horvátországban, esetleg Szlovákiában terjeszkednénk. Ha e térségben találkoznunk olyan pályázattal, amelyen a portfóliónkba illő eszközöket hirdetnek meg, szeretnénk rajta indulni" - fejtette ki.
A cég hétfőn közölte azt is, hogy aláírta a Mátrai Erőmű 72,66 százalékos tulajdonrészének adásvételi megállapodását az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel; a tranzakciót várhatóan 2020. első negyedévében zárják, ahhoz hazai és Európai Uniós hatósági engedélyek szükségesek.
A Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelője. A társaság közvetlenül több mint 2000 főt foglalkoztat, a beszállítói körrel és az Ipari Parkban dolgozókkal együtt pedig összesen több mint 5000 embernek ad munkát.
