Adhat-e újabb lendületet a BGE nemzetköziesedésének, hogy az egyetem nemrég újabb öt évre elnyerte a Nemzetközi Üzleti Iskolák Hálózatának (Network of International Business Schools, NIBS) akkreditációját?
Egyértelműen igen. Ha pedig abból indulunk ki, hogy a NIBS akkreditáció az üzleti felsőoktatás nemzetköziesedésének komoly mércéje, akkor nem is akármilyen lendületről lehet itt szó. A re-akkreditációhoz nagyon komoly minősítési rendszernek kellett megfelelnünk, amely tíz dimenzió mentén veszi górcső alá azt, hol is tart a nemzetköziesedésben a BGE, Magyarország legnagyobb üzleti közössége. A vizsgálódás kiterjed az oktatási és kutatási tevékenységre, a külföldi hallgatók és oktatók jelenlététől a tananyagok nemzetközi színvonalán át egészen addig, milyen kapcsolódásaink vannak a nemzetközi egyetemi és üzleti világgal. Ezek kiszélesítésében és erősítésében ugyanúgy további lehetőségeket tartogat a NIBS tagság, mint a fenntarthatósági erőfeszítéseink megvalósításában, hiszen ez is szerves része a re-akkreditációnak.
Mennyire volt tekintettel arra a vizsgálódás, hogy miket ért el a BGE a 2017-es csatlakozás óta?
Hét évvel ezelőtt már eleve elég magas pontszámmal lehetett megszerezni a NIBS akkreditációt, melynek megújítása folyamatos fejlesztést igényelt az egyetemtől. A mostani re-akkreditációban ugyanis azt vizsgálták, milyen előrelépéseket tettünk 2017 óta a nemzetköziesedésben. Megítélésem szerint az olyan globális akkreditációk, amilyen a NIBS vagy a nemrégiben újra elnyert, az ENSZ által támogatott fenntarthatósági kezdeményezéshez, a Principles for Responsible Management Education-höz (PRME) kapcsolódó PRME Champion címünk egyaránt azt bizonyítják, hogy a BGE intézményi szinten is jól halad a nemzetközivé válással, közben pedig a képzéseink is megfelelnek a nemzetközi sztenderdeknek.
Melyek a NIBS-tagság fő hozadékai az egyetem számára?
Az elmúlt időszakban legalább három új kettősdiploma partnert és öt képzési szintű együttműködést köszönhetünk ennek az elitklubnak, miután a 70-nél is több felsőoktatási intézményt tömörítő hálózat valóban a gyakorlatorientált és nemzetköziesedő üzleti felsőoktatás krémjét jelenti. Számunkra az a legfontosabb, hogy közülük egyre többel lépünk stratégiai partnerségre. A NIBS keretein belül kezdünk el velük beszélgetni, kapcsolatba lépnek egymással az oktatóink, elindul a hallgatói mobilitás. A következő fokozat az, hogy megvizsgáljuk egyes szakjaink hasonlóságát vagy egymást kiegészíthetőségét, és ha ez is megvolt, akkor a kreditek kölcsönös beszámításáról is feljebb lehet lépni, egészen a kettős diploma megállapodásokig. Nem igényel magyarázatot ennek a kiemelt jelentősége az uniós felsőoktatási programok finanszírozási bezáródása után.
Milyen egyéb tervei vannak a BGE-nek a nemzetközi profil további erősítéséhez?
Szeretnénk az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetni az egyes képzésekhez, tehát nem az intézményekhez kapcsolódó nemzetközi szakmai akkreditációkra. Rendelkezünk már ilyennel a turizmus-vendéglátás szakon az Institute of Hospitality jóvoltából, ami hozzásegíti hallgatóinkat, hogy a világon bárhol jó eséllyel el tudjanak helyezkedni ebben a szektorban. Ugyanígy van a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) által elismert képzésünk a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakon, és folyamatban van a világ egyik legnagyobb számviteli szakmai testülete, az Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) akkreditációjának megszerzése a Pénzügyi és Számviteli Karunk egyes képzéseire. Elsőre talán meglepően hangzik, de a NIBS re-akkreditáció is segített minket az új lehetőségek felismerésében. Számos olyan további projektünk van, mint például a hallgatói mentorprogram, amelyeket mi triviálisnak tartunk, a folyamat alatt viszont kiderült, hogy ezeknek nemzetközi mércével mérve is kimagasló a színvonala. Ezeket érdemes tovább erősíteni, hiszen ezzel még nívósabb tudást adunk át a hallgatóinknak, miközben szélesre tárjuk előttük a globális munkaerőpiac kapuit. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy lemondanánk a további intézményi akkreditációkról: a tevékenységét a világ több mint 100 országában kifejtő, egy évszázados múltra visszatekintő Association to Advance Collegiate Schools of Business (AACSB) például már jelezte, hogy megvizsgáltak minket és képesnek tartanak rá, hogy akkreditációt kapjunk a világ üzleti képzőhelyeinek elitklubjában.
Mit gondol, kell tartani attól, hogy a nemzetköziesedés hatására még több magyar tehetség köt ki külföldön?
Néhány száz éve akár szakmát tanult az ember, akár egyetemre járt, elfogadott volt, hogy valaki világot lát, más kultúrákat megismer, nagyobb nyitottságra tesz szert külföldön. Bizonyos értelemben ez ma sincs másként, és a BGE híres arról, hogy azt adja a hallgatónak, ami neki a legjobb: ha akar, itthon is tanulhat angolul nemzetközi környezetben, vagy el is mehet külföldre. Ez lehet néhány hét vagy akár egy egész tanév, és dönthet úgy is, hogy egy-egy félévet teljesít két különböző partnerintézményünkben. Ezzel a kalandvágy már az egyetemi évek alatt is kiélhető, a hallgató egy nagyon fogékony korban ismeri meg az ottani kultúrát, a munkaerőpiacot, tapasztalatokat, barátokat, ismerősöket szerez. Meggyőződésem, hogy a lehetőségek általunk biztosított széles tárházával vagy egy kettős diplomával nem veszítjük el, sőt: ezek fontos érvek amellett, miért érdemes a BGE-re jönni. Ráadásul ma már ahhoz sem kell feltétlenül külföldre menni, hogy valaki elindítsa a nemzetközi karrierjét, erre már Magyarországon is számos lehetőség kínálkozik a globális cégek jóvoltából.
Miért vonzó az a fiatalok számára, hogy a BGE-n nemzetközi környezetben, akár angolul szerezhetnek végzettséget?
Manapság már nincs olyan munkáltató, ahol az idegen nyelv ismeretének ne lenne helye, haszna. Azért is érdemes más nyelveket megtanulni, mert közben arról is képet kaphatunk, hogyan fognak kommunikálni annak a nyelvnek a használói, interkulturális képességeink is erősödnek ezáltal. A BGE angol nyelvű képzései kinyitják a világot a hallgatóknak: azon túl, hogy segítenek elsajátítani, hogyan kell felkészülni a változásokra, hogy kell embereket menedzselni, számos, a 21. században egyre fontosabb kompetenciával is felvértezik őket, közben pedig olyan lehetőségeket is felvillantanak, amelyekkel talán csak sok évvel később élnek.
Melyek a legkeresettebb nemzetközi lehetőségek a BGE-n?
Erre ahány egyetemi polgár, annyiféle válasz adható, hiszen az egyetem egy rugalmas és nyitott kapuval rendelkező intézmény. Mindenki megtalálja azt a lehetőséget, amely a leginkább illeszkedik az elképzeléseibe. Egy hallgatónak például nemcsak a külföldi tanulás lehet valós opció, hanem akár egy ottani szakmai gyakorlat is. Kettős diploma megállapodásoknál teljesen bevett gyakorlatnak számít, hogy a kollégáink kimennek vendégelőadónak, és ez igaz fordítva is. Ráadásul nem csupán oktatók jönnek: nemzetközi cégek képviselőit is vendégül látjuk rövidebb-hosszabb időre, akár vendégelőadóként, akár egy pár napos tréningen.
Évekig tanultál és dolgoztál külföldön. Mennyire tudod az ott szerzett tapasztalatokat itthon, a hazai felsőoktatásban hasznosítani?
A felsőoktatás mindenütt egy önálló műfaj, amely a saját szabályai szerint működik. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy minden egy kaptafára készül: bármennyire is az angolszász minta az irányadó a felsőoktatásban, bármennyire is a brit vagy amerikai egyetemek szerepelnek a legjelentősebb rangsorok élén, ez nem jelenti azt, hogy a németek, a franciák és a többi nemzet hagyományai és gyakorlatai ne lennének hasznosak. További jellegzetesség, hogy az üzleti képzőintézmények egyre fontosabbnak tartják a szakmai identitás formálását a szaktudás átadása mellett. Ez a BGE-n is egyfajta tradíció, hiszen azt szeretnénk, hogy amikor a hallgató elhelyezkedik, akkor munkáltatója azt a személyt lássa, akinek megvan a megfelelő tudása, rendelkezik a szükséges készségekkel, továbbá kialakultak azok az attitűdjei, magatartásformái, amelyek sikeressé és megbecsültté teszik őt a munka világában. Én ezt a gondolkodásmódot hoztam magammal haza, és ennek meghonosításában nagy segítség, hogy a PhD fokozatomat a szakmai etika oktatásmódszertanából szereztem.
Mit szeretsz a legjobban a munkádban?
Az embereket, akik körülvesznek, hogy mindig van, akinek tudok segíteni, és mindig akad olyan is, aki nekem tud segíteni. Nekem a jól végzett munka örömét az adja, amikor nem könnyű dolgokat csinálok, de nem vagyok egyedül. Ezen kívül szeretem a feladatok változatosságát és komplexitását is, akár oktatóként, akár nemzetközi igazgatóként, akár kutatóként gondolok magamra. Amikor egy munkatársam boldogan számol be róla, hogy előrejutott valamilyen téren, és én tudtam neki ebben segíteni, talán ez motivál a legjobban. De ugyanígy fel tudnak lelkesíteni a hallgatók sikerei, amelyekhez direkt vagy indirekt módon hozzá tudok járulni.
(x)
