A jövő évi költségvetésben találtuk meg a kormány kalkulációját arról, hogyan alakul a tényleges társasági adóterhelés 2021-ben. Általában e mutató alapján szokták megítélni egy országról, hogy a versenyt torzító, túlzottan kedvezményes vállalkozási környezetet nyújt-e az olcsó működési lehetőségeket vadászó társaságok számára. Természetesen nem csak ez a szám határozza meg az adóparadicsomi státuszt, de azért alapvetően erre alapozzák az országok besorolását.
Magyarország jó ideje az elit mezőnybe tartozik ebben az összevetésben, Európában feltétlenül. A névleges adókulcs 9 százalékos nálunk, ami eleve a legalacsonyabb adót kivető államok közé sorolja hazánkat, mivel Európában jellemzően 20-30 százalék közötti kulcsok szerint adóztatnak.
A tényleges - tehát a kedvezményeket figyelembe vevő - adókulcs azonban még ennél is alacsonyabb. A 2021-es költségvetési törvényjavaslat alapján idén az átlagos társasági adóterhelés 5,9 százalék lehet. Jövőre még jobban megéri nálunk adózni: a kormányzati előrejelzés szerint 5,5 százalék lesz az effektiv adóteher.
Alapvetően két tényező magyarázza ezt: a fejlesztési tartalékra már nem vonatkozik nyereségarányos korlát, vagyis akár a teljes adózás előtti eredmény csökkenthető lesz ezen a jogcímen. Valamint azzal is számol a kormány, hogy a cégek jövőre is kimaxolják a látvány-csapatsportok támogatását. Ezekre visszavezethetően az érvényesített adókedvezmények összege az idei 50 milliárd forintról 60 milliárdra emelkedik jövőre. Így a fizetendő társasági adó 553,9 milliárd forint lesz jövőre.
Az alacsony adókulcsnak fontos szerepe van a külföldi működőtőke vonzásában, bár mostanában a direkt állami támogatások - munkahelyteremtéshez, majd egyre inkább értékteremtéshez kötött - biztosítása értékelődött fel.
Ez az agresszív tőkevonzás azonban nem tetszik mindenkinek: az Európai Parlament bő egy éve fogadott el egy jelentést, mely szerint Magyarország és további hat tagállam (Belgium, Ciprus, Írország, Hollandia, Luxemburg, Málta) adóparadicsomszerűen működik és lehetővé teszi az agresszív adótervezést. Ettől természetesen még nem kell kétségbe esnünk - a maga módján a többi ország is mindent elkövet a befektetések elnyerése érdekében - mindenesetre az, hogy tovább csökken a tényleges társasági adóteher nálunk, nem arról fogja meggyőzni az uniós testületeket, hogy ideje levenni a listáról Magyarországot.
