2019. április 10. 11:27
mfor.hu

A tavaszi aszálykárok arra ösztönzik a gazdákat, hogy mielőbb kössenek piaci biztosítást, és ne felejtsék igénybe venni a biztosítási díjtámogatásokat sem, amelyekre a kérelmeket tegnaptól május 15-ig adhatják be szankciómentesen. Ezekkel együtt számíthatnak a legnagyobb mértékben az agrárkár-enyhítési rendszer támogatására is – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). 
 

Az Agrárminisztérium múlt heti tájékoztatása alapján a 2019. kárenyhítési évben a termelők eddig közel 550 aszálykárt jelentettek be, mintegy 24 000 hektár területre. (Az elmúlt év hasonló időszakáig aszálykárra csupán 1 kárbejelentés érkezett 41 hektár területre.) Az aszálykár-bejelentéssel leginkább érintett megyék az Alföldön találhatók, a termelői kárbejelentések elsősorban az őszi vetésű szántóföldi növényeket érintik. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke pedig ma reggel egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az aszály miatt a kalászos gabona 30 százaléka veszhetett kárba.

Közel két éve lépett hatályba az aszály kockázatának új definíciója. Az új meghatározás szerint aszálynak minősül, ha a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. Vagy pedig ha az összcsapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot. Káreseményhez e két meghatározás valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival szükséges alátámasztani.

Az egyes növények vegetációs időszakában felmerülő, aszály miatti károkat – így az őszi vetésű növények kárait – csökkentheti az agrárkár-enyhítési rendszer, az állami támogatási rendszer első pillére. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a kárenyhítési alapból csak abban az esetben kapja meg a termelő a számára megítélt támogatás 100 százalékát, ha rendelkezik piaci növénybiztosítással is, amelyhez díjtámogatást vehet igénybe (második pillér). Ellenkező esetben csak 50 százalékos térítésre számíthat.

A díjtámogatási rendszer 2012-es bevezetése óta a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként kaphatják vissza. A biztosítási díjtámogatás igénylése a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén érhető el. A szankciómentes kérelembeadásra 2019. április 9. és 2019. május 15. közötti időszak áll rendelkezésre.

A díjtámogatás éves keretösszegének 5 milliárd forintra emelése és a támogatási szerkezet egyszerűsítése mellett idén több csomag is módosult kedvezően. A kilenc kockázatot tartalmazó „A” típusú biztosítási csomagba bekerültek a csonthéjas és héjas gyümölcskultúrák, így olyan gyümölcsökre is kérhető díjtámogatás, mint kajszi, őszibarack, cseresznye, meggy, dió, mogyoró, mandula. A „B” jelű konstrukció esetében a korábbi 5 kockázat helyett immár a 9 kockázat bármelyikére köthető biztosítás. 
Mindennek köszönhetően idén tovább emelkedhet a biztosítással védett termőterületek aránya.



Erre azért is növekvő szükség van, mivel minden klímamodell szerint Magyarországon egyre szélsőségesebb időjárási körülményekre kell felkészülnie a mezőgazdaságnak, így várhatóan a mostanihoz hasonló aszályok is gyakoribbak lesznek. Jelenleg a súlyos szárazságnak köszönhetően télen a csapadékmennyiség 26 százalékkal elmaradt az elmúlt évtizedek átlagától, de az Alföld jelentős részén gyakorlatilag augusztus óta nem esett érdemleges mennyiségű csapadék, s ezt az elmúlt napokban lehullott eső, illetve a következő napok várható esőzése még alig enyhíti.

Jöjjön el április 17-i konferenciánkra, ahol Magyarország digitális agrárstratégiájáról, precíziós gazdálkodáselőnyeiről és buktatóiról, valamint egy érdekes paradicsomtermesztési gyakorlatról is szó lesz.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>