Nem az ipar éve volt a 2023-as esztendő, hiszen az egy évvel korábbi 6,1 százalékos növekedést követően 5,5 százalékos visszaesést szenvedett el. Ebben természetesen vastagon benne volt a feldolgozóipar, illetve azon belül is a járműipar gyengélkedése. A fentiek alapján akár azt is feltételezhetnénk, hogy az Audi és a Mercedes magyarországi gyárai a korábbinál alacsonyabb árbevételt értek el. Ez azonban nem így volt, hiszen mindkét német óriáscég itteni leányvállalata növelni tudta euróban az árbevételét.
Egyre több autó készül a kecskeméti gyárban
Az üzleti környezet továbbra sem volt optimális, igaz, a magyarországi gyárak szempontjából kedvező hír volt, hogy az Európai Unióban tavaly nőtt az értékesített új gépkocsik száma. A növekvő piac pedig minden bizonnyal szerepet játszott abban, hogy a 2022-ben 150 ezer darab jármű után 2023-ban 174 ezres termelést láthattunk.
Ennek köszönhetően az egy évvel korábbi 3972 millió eurós árbevételt követően tavaly 5075 milliós nettó árbevételt ért el a Mercedes-Benz. Ugyanakkor százalékosan mind az anyagköltség, mind a bérköltség nagyobb mértékben növekedett, mint az árbevétel, így a vállalat profitabilitása gyengébb lett, mint 2022-ben. A társaság beszámolója szerint a 2023-as adózás előtti nyereség 103 millió euró lett, ami csupán 6,5 millióval haladja meg a 2022-es profitot.
Annak ellenére, hogy a vállalat továbbra is nagyon komoly beruházásokat hajt végre, az adófizetési kötelezettségük növekedett, így az adózott eredmény már csak 3,5 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi számot, tavaly 95,6 millió eurót értek el. A társaság beszámolójából kiderül, hogy jelentősen nőtt a nem aktivált beruházások értéke, ezek döntően a gyárbővítéshez kapcsolódnak.
A jelentésből egyébként összegyűjthető az, is, hogy a Mercedes-Benz milyen állami támogatásokat kapott a magyar kormánytól az itteni vállalat alapítása óta. Mint írják, a 2008-2013 közötti beruházási időszakban 22,1 milliárd forint összegű, vissza nem térítendő közvetlen pénztámogatásban részesült. Az adott beruházási támogatáshoz kapcsolt kompenzációs szerződés további 4,8 milliárd forint árfolyamkompenzációs támogatás folyósítását tette lehetővé.
A gyárlétesítmény 2016-ban bejelentett bővítése és telephelyfejlesztése keretében a társaság 12,9 milliárd forint értékű beruházási támogatásról szóló támogatási szerződést írt alá a Külgazdasági és Külügyminisztériummal. A projekt megvalósítása a beszámolási időszak végéig 11,6 milliárd forint összegű támogatás lehívását tette lehetővé, melyből 5,1 milliárdot a tárgyévben folyósítottak. 2020. december 15-én írt alá a Mercedes-Benz Kft. a Külgazdasági és Külügyminisztériummal egy további támogatási szerződést, amely 15 milliárd forint értékben vissza nem térítendő közvetlen pénztámogatást nyújtott a tisztán elektromos üzemű EQB modell gyártósorának megépítéséhez és a modell szériagyártásának bevezetéséhez. A támogatást 2021-ben teljes egészében folyósították.
Nem kétséges, hogy a Mercedes-Benz itteni jelenléte gazdasági sikertörténetnek tekinthető, de érdemes megjegyezni, hogy ehhez a magyar adófizetők 55 milliárd forinttal járultak hozzá.
A vállalat beszámolója kapcsán még egy tényt érdemes rögzíteni, nevezetesen, hogy az elért nyereséget a társaság nem vitte haza, osztalékfizetés helyett az adózott eredményt az eredménytartalékba helyezte.
Nem söpörte ki a padlást az Audi
Az osztalék fizetése az Audi esetében még érdekesebb kérdés volt, mint a Mercedesnél, hiszen a győri vállalat anyacége hosszú évek óta nemcsak az aktuálisan megtermelt nyereséget, de az eredménytartalékban lévő korábbi évek profitját is kisöpörte és osztalékként kifizette. Ezúttal viszont ők sem fizettek osztalékot, pedig egyébként lett volna miből.
A győri társaság ugyanis a 2022-es 8,4 milliárd euró árbevételt követően ezúttal 9,1 milliárd eurót ért el. A költségek növekedése az ő esetükben viszont elmaradt a bevételekétől, ennek köszönhetően az adózás előtti nyereség szépen növekedett. Az eredménykimutatás adott során ugyanis 2022-ben 347 millió euró állt, a tavalyi teljesítmény pedig 380 milliós profitot eredményezett. Az, hogy az adózott eredmény soron mégis csökkenés látható, azzal van összefüggésben, hogy míg korábban az árbevételhez képest jelképes, de a nyereséghez képest is mérsékelt arányú (tehát a társasági nyereségadónál jóval kisebb mértékű) adófizetési kötelezettségük volt, ezúttal ez a tétel látványosan nőtt. A cégnek ráadásul halasztottadó-különbözetet is el kellett számolnia, így a 2022-es 343 millió euró után tavaly 354 millió euró lett az adózott eredményük, amit tehát ezúttal nem vettek ki osztalékként.
A magyarországi Audi kapcsán közismert, hogy nemcsak autógyár, hanem egy hatalmas motorgyártó üzem is van Győrben, ahonnan számos üzemet látnak el. Ugyanakkor a járműgyártás is egyre fontosabb, hiszen számos olyan modell van, amellyel innen látják el az európai piacokat. Ezek közül 20 év alatt ikonikussá vált az Audi TT, amelynek gyártását tavaly befejezték, a sportautóból összesen 662 ezer darab készült a két évtized alatt. Elsősorban az A3-as széria különböző modelljei (így az alap A3 mellett RS és Q3) hoztak nagyobb darabszámokat a magyarországi gyártásnál, ahol a hagyományos motorok mellett plug-in-hibrideket is gyártanak. A cég - beszámolója szerint - új történelmi csúcsot ért el tavaly a 177 775 darab járművel.
A Mercedeshez képest az Audi magyarországi története még hosszabb, az alapítás óta még nagyobb vállalatot építettek, ennek ellenére az állami támogatások mértéke összességében kisebb volt. A 2006-2012 közötti időszakban 5,6 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a társaság. A beszámoló szerint 2011-ben a magyar állam a 2011-2014 közötti időszakra a járműgyártás területén megvalósítandó beruházások után közel 15,5 milliárd forint maximalizált összegű, vissza nem térítendő közvetlen pénztámogatás nyújtására vállalt kötelezettséget, amelyet a vállalat le is hívott. 2013-ban a PTC (Projekt- és Oktatóközpont) fejlesztéséhez 334 milliót, ugyanebben az évben a motor- és járműfejlesztési központ beruházásai után 1,7 milliárd forint támogatásra lettek jogosultak. A motorgyártásban megvalósítandó beruházásokra 2015-ben a 6 miliiárd forint értékben maximalizált, vissza nem térítendő közvetlen pénztámogatásra vállalt a magyar állam kötelezettséget. Majd 2018-ban 1,17 milliárd forintos támogatást hagytak jóvá a társaság számára. A 2018. december 18. és 2023. december 31. között az Audi által megvalósítandó E-transzformáció beruházás után közel 6,4 milliárd forintos támogatást kaptak. A 2022. szeptember 19. és 2025. december 31. között a társaság által megvalósítandó MEBeco beruházás után a 2023. június 29-én aláírt támogatási szerződés értelmében a magyar állam csaknem 8,5 milliárd forint értékben maximalizált, vissza nem térítendő közvetlen pénztámogatásra vállalt kötelezettséget. Ebből a társaság a tárgyévben nem vett igénybe egy fillért sem. Ahogy a szintén tavaly jóváhagyott megvalósítandó képzések után járó 436 milliós támogatásból sem.
Az Audi esetében tehát – amelynek itteni működése a K+F, a képzés és a termelés révén is számos pozitív hatással járt – a jóváhagyott (lehívott és le nem hívott) állami támogatás összege közel 46 milliárd forint volt.