Ha a Continental nevet hallja valaki, akkor jó eséllyel a gumiabroncsok jutnak az eszébe, noha a vállalatnál ennek a termékcsoportnak csökkent a jelentősége az elmúlt években. Az immár tíz magyarországi egységgel rendelkező csoportnak például csupán egy üzemében gyártanak abroncsokat. A hazánkban működő többi Continental vállalkozás komoly technológiai fejlesztéseket is végez.
A most negyed évszázados jubileumát ünneplő veszprémi Continental Automotive Hungary Kft például a világ összes komolyabb autógyártója számára szállít termékeket és megoldásokat. A vállalat elsősorban menetdinamikai és menetbiztonsági megoldásokat fejleszt és gyárt. A vállalat komoly innovációs potenciállal bír, hiszen a Veszprémben alkalmazott 2600 munkatársból 600 fejlesztőmérnök. Ráadásul az innovációs tevékenységet folyamatosan fejlesztik, ennek köszönhetően a mérnöki állomány a közeljövőben tovább bővül.
Pápai Tamás, ügyvezető igazgató elmondta, hogy a mai helyzet kihívásokkal teli mind általában a gazdaságban (például a munkaerőpiac miatt), mind az autósszektorban. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a fejlesztések vihetik előre a vállalatot, ezért is örömteli a K+F-ben a helyi egységnek a teljes vállalatcsoporton belül betöltött szerepe. Hangsúlyozta többek között, hogy 2008-ban a gazdasági válság alatt létesült például Veszprémben a konszern egyetelen közép-kelet európai tesztpályája. Itt tesztelik a veszprémi Continental Fejlesztési Központban megalkotott elektronikus vezérlésű fékrendszereket.
A jövő termékének tartják az eddig csak egy Alfa sportmodellben alkalmazott világújdonságot, az MK C1 névre keresztelt kompakt fékrendszerüket. Ez tökéletesen illeszthető az autonóm rendszerekhez, vagyis a ma még talán futurisztikusnak tűnő önvezető modellekben is használhatóak lesznek. Ezekről a járművekről Pápai Tamás úgy vélekedett, hogy akár már a közeljövőben kereskedelmi forgalomba kerülhetnek, ha megoldódnak a járművek biztonsági kérdései, illetve az informatikai rendszereik is megfelelő védelmet kapnak.
A vezető a manapság egyre gyakrabban emlegetett Ipar 4.0 kapcsán úgy vélekedett, hogy sok területen egyelőre még nagyon messze van az elmélet a gyakorlattól. A Continentálnál ugyanakkor az automatizálás folyamatos, igyekeznek egyre magasabb szintre emelni azt. Nem véletlen, vállalat budapesti egysége is bekerült az Ipar 4.0 Mintagyár Projektbe, vagyis egyike annak az öt magyarországi cégnek, ahol a kisvállalkozások vezetői, dolgozói személyesen nézhetik meg a folyamatokat, tehetik fel kérdéseiket.
A fejlesztésekhez természetesen elengedhetetlen a jól képzett munkaerő. Pápai Tamás elmondta, hogy őket is érinti az ország szerte tapasztalható munkaerőhiány, ugyanakkor ezt elsősorban a fizikai állomány esetén érezték. A magasabb képzettségű munkavállalókat többek között azért tudnak hatékonyan toborozni, mert az ezredfordulót követően együttműködésre léptek a veszprémi központú Pannon Egyetemmel. Ennek keretében pedig 2005 óta egy közös képzésük is van, ahol mechatronikai mérnöki diplomával fejezhetik be a hallgatók az egyetemet.
A tehetségeket nem csak a Pannon Egyetemről és más hazai felsőoktatási intézményekből próbálják a vállalathoz csábítani, de a vállalaton belül is felkarolják őket. Emellett az évek alatt sikerült kiépíteni egy, a meglévő kollégák networkjét használó toborzási rendszert, tudtuk meg Orbán Asztridtól a vállalat Employer Branding team coordinátorától. A Continental mindezek mellett kapcsolatban áll Veszprém város középiskoláival is, és a műszaki vénával rendelkező fiatalokat igyekeznek már ekkor megismertetni a cégnél folyó tevékenységgel. Emellett a vállalat számos kedvezménnyel próbálja megfogni a munkavállalókat, így például a letelepedéshez is segítséget nyújtanak. A vezérigazgató lemondta, hogy míg korábban a lakástámogatás csak a mérnököket illette meg, ma már a fizikai munkaerőnek is nyújtanak ilyen szolgáltatást.
