Az Erste január-március közötti teljesítménye is visszatükrözte, hogy a koronavírus-járvány igazából csak márciusban kezdett tombolni Magyarországon. Az osztrák Erste Bank AG 70, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), illetve a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő pénzintézet össz-hitelállománya éves szinten még 27 százalékkal lett nagyobb, ami amúgy a piaci átlagnál magasabb dinamika – közölte Jelasity Radován elnök-vezérigazgató a mai sajtótájékoztatón.
Ezen belül az Erste vállalati hitelállománya nőtt jobban, 33 százalékkal, 815 milliárd forintra, míg a lakossági 22 százalékkal, 893 milliárdra. Az új kihelyezéseknél viszont fordított volt a helyzet: a magánszemélyek csaknem dupla annyi, 70 milliárd hitelt vettek fel az idei első negyedévben, mint a tavalyiban, ebből 23 milliárd volt a húzóterméknek számító babaváró kölcsön, míg a jelzáloghitel csak hajszállal kevesebb, 22 milliárd. A vállalatok éves szinten 36 százalékkal több, 49 milliárd forint értékű hitelhez jutottak.
Kedvező, hogy az Erste nem teljesítő hiteleinek aránya a 2019 március végi 3,3 százalékról 2020 március végére 2,2 százalékra csökkent.
Összességében az Erste adózott nyeresége a 2019 első negyedévi 8,2 milliárd forinttal szemben ezúttal csak közel 4 milliárd lett, ami a járvány hatását még nem, de a hitelmoratóriumét már tartalmazza, anélkül az eredmény közel 20 százalékkal lenne magasabb. Ami a moratóriumot illeti, a bank várakozása szerint azzal a lakossági ügyfeleik csaknem fele fog élni. Ezen belül a jelzáloghitelesek 55, a személyi kölcsönnel adósak 40, míg a babaváró hitelben részesültek 38 százaléka fizet tovább. A vállalatoknál magasabb az arány, várhatóan a moratóriumra jogosult ügyfelek közel 60 százaléka nem kér a könnyítésből.
Abban is látszódik a koronavírus hatása, hogy az Erste digitális csatornáinak használata egy hónap alatt nőtt annyit, mint az azt megelőző egy évben, a chatbot-forgalom 74 százalékkal bővült éves szinten.
Az Erstés bankkártyák használata jól tükrözte a fogyasztási szokások válság miatti változását. Barkácstermékek vásárlásánál 90 százalékkal többet használták a plasztikot áprilisban, mint az év első heteiben, míg az elektronikai termékek vételárát 3 százalékkal több alkalommal egyenlítették ki ily módon. Stagnált a társkeresés és a dohánytermékek kártyás fizetése, a könyvvásárlásoké pedig mérsékelten visszaesett. Az nem meglepő, hogy a legjobban az utazási szolgáltatásoknál csökkent a plasztikhasználat (-93 százalékkal), aztán a szórakozásnál (-90 százalékkal) és az éttermi szolgáltatásoknál (-64 százalék). De a divatcikkek -61 százalékos mutatója furcsának tűnik, mivel sok helyről lehetett hallani, hogy a bezártság miatti rossz hangulatukon sokan az internetes vásárlásaikkal enyhítettek. A tankolásnál 45 százalékkal csökkent a kártyahasználat.
A koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt az Erste azt prognosztizálja, hogy a hitelkereslet az idei év egészében 15-50 százalékkal fog visszaesni. Ezen belül a fogyasztási hiteleké a legjobban, 50 százalékkal, a jelzáloghiteleké 30, a babaváróé 15 százalékkal. Fényt jelenthet az alagút végén, hogy néhány héttel ezelőtt a bank vezetői még pesszimistábbak voltak.
Az Erste is elindult az NHP Hajrá hiteleinek nyújtásával április 30-án, évi 2,5 százalékos fix kamattal kínálja azokat a kis- és középvállalkozásoknak, három napon belüli elbírálást ígérve. Ügyfeleik vonzónak találják a futamidő 20 évre való duplázódását, valamint azt, hogy az igényelhető maximális hitelösszeg 20 millió forintra bővült. De ami igazán bejön nekik, az az, hogy az eredeti NHP-programmal szemben a Hajrával ki lehet váltani a korábban, kedvezőtlenebb feltételekkel felvett hiteleket. Az Erste úgy becsüli, hogy körülbelül 110 milliárd forintnyi hitelt cserélhetnek le a Magyar Nemzeti Bank által biztosított új finanszírozási formára, ebből 43 milliárd lehet beruházási, 40 milliárd rulírozó, 29 milliárd pedig forgóeszközt finanszírozó.