„Az éves működési eredményünk jelentős növekedése bizonyítja, hogy az Erste alapműködése is egészséges. Ez meglehetősen ritka jelenségnek számít jelenleg az európai bankszektorban, ugyanakkor erős alapot ad jövőbeli növekedésünkhöz” – jelentette ki az Erste Group Bank AG 2019-es adatait ismertető bécsi sajtótájékoztatón Bernhard Spalt. Aki elődje, Andreas Treichl távozása óta először vezényelte le a negyedévente szokásos rendezvényt.
Az Erste Csoport működési bevételei kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a kiadásai, miközben az összes bevétele gyarapodott. Ez a kulcsa a bankcsoport előző évinél 8,7 százalékkal magasabb, közel 3 milliárd eurós működési eredményének, amelyhez az Erste Bank Hungary 229 millióval járult hozzá, 11 százalékkal többel, mint egy évvel korábban. Ez több, mint Horvátország 207 milliós és Oroszország 20 milliós működési eredménye.
Az 59 százalékos csoportszintű költség/bevétel aránnyal szemben Magyarországé 48,6 százalék volt 2019 végén, mintegy 2 százalékponttal alacsonyabb a 2018 véginél. Ennél két országé volt alacsonyabb, Csehországé és Szlovákiáé.
Az Erste Csoport nettó kamatbevétele – elsősorban a cseh, de a román és a magyar leányvállalatoknak is köszönhetően – nőtt éves szinten 3,6 százalékkal, 4,7 milliárd euróra.
Az Erste Csoport 2019 végi 160,2 milliárd eurós nettó hitelállománya több mint 7 százalékkal haladta meg a 2018 végit. Ehhez a magyarországi leánybank 4,7 milliárdot tett hozzá, 700 millióval többet, mint tavalyelőtt. Ennél kevesebb csak a bank oroszországi érdekeltségének a hozzájárulása volt. Ugyanez volt a helyzet a betéteknél, azok csoportszintű növekedése csak kevéssel maradt el a hitelekétől, 2019 végén 173,8 milliárd eurót tettek ki, Magyarországon pedig 6,6 milliárdnyit. „A térség válságálló növekedési pályájának, valamint bankcsoportunk méretének és márkánk erejének köszönhetően sikerült növelnünk gyakorlatilag ugyanannyival mind a betét- és hitelállományunkat” – jelentette ki Bernhard Spalt.
Míg az Erste Csoport hitel-betét aránya 92,2 százalék volt a tavalyi év végén, addig Magyarországon csak 71,8 százalék. Ennél csak a román leánybanké alacsonyabb, ami visszaigazolja azt, amit Jelasity Radován már többször hangsúlyozott, miszerint bőven van még tér a magyarországi hitelezés növekedésére.
Az 1997-es nyilvános részvénykibocsátás óta nem volt ilyen alacsony, 2,5 százalék az Erste Csoport nem teljesítő hiteleinek aránya, az 2019 végén 0,7 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A kedvező kockázati környezet fennmaradása is hozzájárult a ráta alacsony értékéhez, ami kiváló eszközminőséget tükröz – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Magyarországon a csoportszintűnél nagyobb mértékű volt a csökkenés, aminek eredményeként a hazai nem teljesítő hitelek aránya a múlt év végén 1,1 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól, 2,6 százalék. Ez utóbbi csak három Erste-felségterületen – Ausztriában, Csehországban és Oroszországban – volt alacsonyabb.
Ami az idei kilátásokat illeti, az eurózónában tapasztalható negatív kamatok ellenére az Erste Csoport vezetői arra számítanak, hogy a nettó kamatbevétel tovább gyarapodik az idén, nagyrészt a Csehországban és Magyarországon szerény mértékben emelkedő rövidtávú piaci kamatok jóvoltából.
Az előző évinél magasabb eredményből az Erste Csoport részvényeseinek is többet kíván juttatni, papíronként 1,5 euró osztalék kifizetését javasolja az áprilisban esedékes éves közgyűlésén. A 2018-as év után 1,4 euró volt a nyereségrészesedés mértéke, ami 2014 óta – amikor a bankcsoport nem fizetett osztalékot – évről évre emelkedik, 2015-ben 0,5, 2016-ban 1, 2017-ben 1,2 euró volt.
A részvényeseket azonban most a koronavírus foglalkoztatja, ezzel magyarázható, hogy a globális tőzsdei esés az Erste Bank AG papírjait sem kímélte, a bécsi sajtótájékoztató idején az előző napi záróértékükhöz képest 5 százalékkal alacsonyabb árfolyamon cseréltek gazdát.