Laptársunk, a Privátbankár.hu már beszámolt arról, hogy az Erste Csoport nem panaszkodhat az idei első félévére, 2,7 milliárd eurós működési eredménye 44,5 százalékkal lett magasabb az előző év azonos időszakáénál.
Az eredményeket ismertető bécsi sajtótájékoztatón azonban az is kiderült, hogy az eredmény még magasabb is lehetett volna, ha az Orbán-kormány nem vet ki extraprofitadót a magyarországi bankokra, köztük a 70 százalékban az Erste Csoport – további 15-15 százalékban pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve éppen a magyar állam – tulajdonában lévő hazai hitelintézetre.
Az Erste Csoport által az első félévben összességében kifizetett 121,1 millió eurós (az előző év azonos időszakához képest 10,2 millióval nagyobb) bankadókból ugyanis 100 milliót Magyarországon kellett kicsengetniük. Méghozzá az alábbi megoszlásban:
- 16,5 millió eurós „normál” bankadó,
- 47,9 millió euró extraprofitadó
- 35,6 millió euró tranzakciós illeték.
A sajtótájékoztatón ugyanakkor megtudtuk azt is, hogyan látják az Erste Csoportnál annak a 7 országnak – Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Románia és Szlovákia) - gazdasági kilátásait, ahol a bank tevékenykedik. Magyarországot illetőn vegyes a kép. Lássuk a főbb mutatókat.
GDP
A legmagasabb gazdasági növekedést, 4,2 százalékost az Erste Romániában várja, utána viszont szorosan Magyarország jön, ahol az osztrákok 4,1 százalékos GDP-bővülésre számítanak. Ez majdnem az MNB által a legutóbbi, június végén publikált 3,5-4,5 százalékos előrejelzési sáv közepe, miközben enyhén optimistább a kormány 4 százalékos prognózisánál.
Költségvetés
A központi büdzséknél pont fordított a helyzet. Az Erste mind a hét célországában hiánnyal számol, mind 2023-ra, mind 2024-re, de a legnagyobbal Romániában, ahol a GDP-hez viszonyított deficit az idén 4,7, jövőre 3,5 százalékos lehet, míg Magyarországon 4,2, illetve 3,4 százalékos. Ez utóbbiak a kormány és az MNB teljesen azonos prognózisainál pesszimistább erőjelzések, miután mindketten 2023-ban 3,9, 2024-ben pedig 2,9 százalékos hiányt jeleznek előre.
Államadósság
Az államadósságok összevetésében is második Magyarország az Ersténél, de a központi büdzsékhez hasonlóan itt is a lista rosszabbik végén. Csupán annyi a különbség, hogy itt az e tekintetben legmagasabb, 77, illetve 75 százalékos GDP-arányos mutatóval rendelkező Ausztria mögött áll hazánk, ahol az osztrák bank elemzői 2023-ban 70, míg 2024-ban 68 százalékos államadósságot várnak. Ezzel szemben az Orbán-kormány már az idén arra számít, hogy sikerül 70 százalék alá mennie, jövőre pedig 66,7 százalékkal számol. Az MNB valamivel optimistább, a július elején publikált elemzése szerint „a tervezett csökkentés megvalósítható, így az adósságráta 2024-ben megközelítheti a koronavírus-válság előtti 65,3 százalékos 2019-es szintet”.
Infláció
Az utóbbi hónapok híreit – és a Privátbankár.hu havi elemzéseit – figyelemmel kísérők számára aligha lehet meglepő, hogy egy mutatónál Magyarország az utolsó helyre került. Ez pedig az infláció, amely az Erste szerint is nálunk lesz a legmagasabb – de csak az idén. Az osztrákok 18,6 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-indexet jeleznek előre 2023-ra, 3,5 százalékponttal magasabbat, mint az utánunk következő Csehországban.
2024-ben azonban nagyot fordulhat a világ: három országban is magasabb lehet az infláció, mint nálunk, ami az idei magas bázissal magyarázható. Sőt, a bécsi székhelyű pénzintézet által várt 5,3 százalékos jövő évi pénzromlás még a kormány 6 százalékos prognózisánál is kedvezőbb (bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 27-ei Kormányinfón már 5 százalékot is elképzelhetőnek tartott), igaz, az MNB meglehetősen szélesen, 3,5-5,5 közé meghúzott sávjába épphogy belefér.
Munkanélküliség
De igazából az Erste munkanélküliségi előrejelzései láttán lehetnek elégedettek a Karmelitában. Mind az idei évre valószínűsíthető 3,9, mind a jövő évre várt 3,5 százalékos hazai rátánál ugyanis csak egy alacsonyabb van, Csehországé. Ahol ráadásul pont ellentétes lehet a tendencia az osztrákok szerint, az idei 2,9 százalékos munkanélküliségi ráta jövőre 3,4 százalékra, tehát már majdnem a magyar szintre ugorhat fel. Érdekes, hogy az Erste a 3,6-3,7 százalékos hazai rátát várt MNB-nél 2023-at illetően pesszimistább, ugyanakkor a 2024-re várt adata belefér a jegybank 3,1-3,6 százalékos előrejelzési sávjába.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
