Az orosz gazdaság több ágazata is beleremegett a már bevezetett nyugati szankciókba, de az összeomlás még nem holnap következik be. Ám az, hogy nagy a baj, azon is lemérhető, hogy milyen válaszokat ad egy-egy részterület. Mint például a légiipar és a vele szorosan összefüggő turizmus.
Két friss példa: a hét végén derült ki, hogy az Aeroflot fapados cége, a Pobeda Airlines a 41 gépéből csak 25-öt fog üzemeltetni, mert csak ennyihez van elegendő alkatrész. A Nornikkel orosz óiásvállalat pedig úgy döntött, hogy a tulajdonában lévő NordStar légitársaságot eladja a légi cég vezetésének, mert az alaptevékenységére, vagyis a nikkelbányászatra koncentrál. A légitársaság tavaly 1,1 millió utast szállított.
A figyelmes szemlélő észrevehette, hogy az orosz híroldalakba beékelt Google-hirdetések között hirtelen megnőtt a „kiváló oroszországi turisztikai célpontok” aránya. Kiemelt helyen jönnek az olyan alaphírek, mint hogy X orosz légitársaság új járatot indít valamelyik kevéssé felkapott orosz körzetbe, esetleg Kazahsztánba vagy más közép-ázsiai célpontra, netán valamelyik kínai városba vagy Venezuelába. Nyilván erős összefüggés van a szankciók és az új célpontok között, hiszen Európa nagy részéből eleve kitiltották őket.
Vannak azonban prózai okok is. Például az, hogy eddig már 78 orosz repülőgépet foglaltak le külföldön, mert a lízingcégek nem hajlandók tovább finanszírozni ezek üzemeltetését. Vlagyimir Putyin elnöki rendeletet adott ki a héten arról, hogy állami szinten fogják kezelni a lízingszerződéseket, szeretnének megállapodni a lízingcégekkel, amelyek összesen 500 légi járművet követelnek vissza.
Ha Moszkva szeretné megvenni ezeket, akkor az mintegy 20 milliárd dollárba kerülne, de a lízingcégek egyelőre erről hallani sem akarnak. Az első szankció-csomag életbelépésekor még 1367 repülőgépe volt Oroszországnak, ebből 800-at sikerült otthon nyilvántartásba venni – vagyis megmenteni.
Az oroszok örülhetnének annak, hogy egyes külföldi lízingcégek nem esnek a szankciók hatálya alá. Ugyanakkor ezek, főleg a kínai bankok által birtokoltak, attól félnek, hogy a kihasználatlansági idő növekedése miatt tovább esik a földre parancsolt repülőgépek értéke, így az ő cégértékük is megsínyli a helyzetet.
A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó egyik helyi szakértő szerint ha az oroszok rendben fizetik a lízingdíjakat és a biztosítást, akkor a lízingcégek végül engedni fognak. Most azonban a repülőgépek műszaki hátországának a megszervezése a legfontosabb, mert például az alkatrész utánpótlás teljesen leállt. Ezt állítólag igyekeznek ázsiai forrásokból megoldani, vagyis a Boeing és az Airbus gépekhez „jó pénzért” mégiscsak tudnak használt alkatrészeket venni.
Mindez nagyon erősen befolyásolja a belföldi és a kiutazó turizmust is. A hatalmas országon belül természetesen számtalan jó turisztikai célpont van, de ezekre mostantól szinte csak orosz gyártmányú repülőgépeken lehet majd eljutni. A műszaki hátteret egy másik elnöki rendelettel már megtámogatta Putyin, a két nagy repülőgépgyártónak kiegészítő állami támogatást adva.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium 99 darab Boeing repülőgép esetében vezetett be tiltást, ezek az Aeroflot, az Utair, az Azur Air és a Nordwind légitársaságok használatában voltak, s immár semmilyen külföldi útra nem indulhatnak orosz célpontokról. Piaci források azt jósolják, hogy az amerikai lépést hamarosan követi az Európai Unió is, így az európai Airbus óriáscég is lekapcsolja saját gyártmányait Oroszországban.
Az is valószínű, hogy az orosz gyártmányú Szuhoj szuper jeteket is lefoglalják külföldön, ha nem adták vissza azokat a lízingcégnek. Az orosz légitársaságok jelenleg az SSJ 100-as típusokat használják külföldi útjaikhoz, azoknál nincs ilyen kockázat. Közben a legtöbb orosz gyártmányú repülőgépet üzemeltető Rosszija légitársaság bejelentette, hogy üzbég, kazah, izraeli, török és egyiptomi célpontokra indít járatokat áprilistól. A vállalatnak egyébként az oroszokon kívül 28 Airbus és 30 Boeing repülőgépe van szolgálatban, ezek karbantartása is folyamatos egyelőre.
Mit tesz most az Aeroflot, a legnagyobb? Például új járatokat szeretne indítani Sri-Lankára. Két nagy utazási iroda a venezuelai Margarita szigetre szervez charter járatokat. Az orosz közlekedési minisztérium szerint jelenleg hat orosz légitársaság repül külföldre és 22 ország 30 cége üzemeltet járatokat orosz célpontokra. A BTB Capital nevű elemző cég szerint az átlagos külföldi jegyárak 50 százalékkal nőttek pár hét alatt, a kereslet 20 százalékkal vissza is esett. A nyári főszezon közeledtével további 10-20 százalékos drágulás jöhet, ennél többet már nemigen viselne el az utazó közönség.
