Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem túlzottan derűlátóak a cégek, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint az országkilátásokat illetően. Összesen 63 százalékuk számít kedvezőtlenebb évekre, tavaly ez az arány csupán 45 százalék volt - derül ki a Niveus Consulting nem régen végezett kutatásából.
Gazdasági válság esetén döntően 3 különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 50 százalékuk adócsökkenést/adókedvezményt, közel 25 százalékuk bértámogatást és ugyanennyien járuléktámogatást. Ezek az arányok megegyeznek a tavalyi év során mértekkel. Míg tavaly a cégek alig 40 százaléka rendelkezett válságtervvel, addig idén ez az arány megnőtt 83 százalékra, a tudatosság valószínűleg az elhúzódó bizonytalan időszaknak tudható be.
A felmérésben rákérdeztek a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben vegyes képet mutatnak. Nőtt azok aránya, akik nem vesznek igénybe adókedvezményt: a megkérdezettek 40 százaléka nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt évben (tavaly: 31 százalék). Emellett a cégek harmada kkv adókedvezményt vett igénybe (amennyiben jogosultak voltak rá), további harmada K+F adókedvezményt. Ebből is látszik, hogy a tudatos adótervezés nagyon sokat segíthet a cégek adópozíciójának további javításában.
Eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen; 23 százalék mondta a bérekhez kapcsolódó adó jellegű támogatást, 16 százalék a helyi iparűzési adó maximalizálását, 26 százalék további energiahatékonysági adókedvezményt várna, 33 százalék nem válaszolt a kérdésre. Az energiahatékonysági adókedvezmények kihasználása terén a Niveus Consulting Group tapasztalata szerint is van további mozgástér a vállalkozások számára.
Nem meglepő módon 62 százalék szerint kedvezőtlen hatása van a kiszámíthatatlan árfolyamingadozásnak. Azoknál a cégeknél, amelyeknél euróban keletkezik a bevétel, pozitív hatásról számoltak be (30 százalék), 8 százalékuk pedig azt nyilatkozta; semmilyen hatása nincsen a vállalkozásukra. Az árfolyamhatás mérséklésének egyik eszköze az eurós könyvvezetésre történő átállás, ez kifejezetten kedvező a bevételi oldal devizakitettsége esetén.
