Befektetők perlik a Facebookot, azt állítva, hogy a cég "hamis és félrevezető állításokat" fogalmazott meg az irányvonalairól, és ezzel lehetővé tette a Cambridge Analytica-botrányt, mely során az elemzőcég a platform által nyitvahagyott kiskaput kihasználva 50 millió felhasználó adatait szipkázta le, és használta fel a 2016-os amerikai elnökválasztás kampányában, írja a The Times.
A csoportos pert egy Fan Yuan nevű részvényes indította San Francisco-ban, meg nem határozott számú befektető nevében is eljárva. Állítása szerint a Facebook kommunikációs mulasztásai vezettek ahhoz, hogy a cég értéke csaknem 50 milliárd dollárt zuhant hétfőről keddre.
A példátlan zuhanáson Brian Acton, a WhatsApp társalapítója sem segített, amikor Twitteren arra szólította fel a követőit, hogy töröljék magukat a Facebookról. Acton három éve adta el cégét Zuckerberg vállalatának - most ötezren retweetelték a felhívását, és kapott rá 10 ezer lájkot is. A Facebook mélyrepülését pedig tovább tetézte, hogy a botrány nyomán ismét felbukkant a közösségi médiában Zuckerberg egy korábbi, azóta nyilvánosan is megbánt beszólása. A Facebook-alapító még 19 éves korában, a Harvard hallgatójaként beszélt arról egy társának, hogy frissen elindított platformján 4 ezer hallgatótársuk személyes adataihoz fér hozzá. "Bíznak bennem. A hülye f*szok." - mondta a beszélgetés leirata szerint a fiatal Zuckerberg.
A csoportos befektető pert csupán néhány órával a megindítása után egy felhasználói per is követte, adta hírül a Reuters. Lauren Price San Jose-ban fordult bírósághoz, a Facebookot hanyagsággal és Kalifornia állam tisztességtelen versenyre vonatkozó törvényének megsértésével vádolja. Ezeket az eljárásokat könnyen továbbiak is követhetik.
Mindeközben a Facebook tőzsdei zuhanása megállt, a szerdai stagnálás után a cég összértéke csütörtkön 492 milliárd dollár maradt.
A Cambridge Analytica mocskos módszerei döntöttek el egy választást a karibi térségben
A Times feltárta, hogy a Cambridge Analytica vesztegetéssel avatkozott be egy karibi ország választásába 2010-ben. A lap szerint az a CA anyacége, az SCL Group Lindsay Grantet, a Saint Kitts és Nevis ellenzéki képviselőjét hálózta be, aki a nyolc évvel ezelőtti választáson a szigetállamot vezető munkáspárt ellen indult - a munkáspárt a CA ügyfele volt.
2010 januárjában az SCL 12 ezer fontot fizetett egy vállalkozónak, hogy nemzetközi ingatlanbefektetőnek adja ki magát, és felajánlja Grantnek, hogy 1,5 millió dollárral beszáll a kampányába, ha az ellenzéki politikus segít neki lenyomott áron földbirtokhoz jutni a szigeteken. Grant 1,7 millió dollárért ebbe bele is ment, de a Saint Kitts-i Marriott hotelben megejtett találkát a cég rejtett kamerával felvette, és feltette az internetre, a Cambridge Analytica nevének említése nélkül. A cég aztán egy potenciális ügyfeleknek összeállított kiadványában kérkedett a videóval, kiemelve, hogy ez a felvétel siklatta ki Grant kampányát, aki el is veszítette a választást.
