A debreceni közgyűlés szeptember 27-én tárgyalja azt az előterjesztést, amelynek végrehajtásával az önkormányzat lényegében visszavásárolja a városi repülőteret az üzemeltető cégben jelenleg többségi tulajdonnal rendelkező vállalkozástól. Erre 5 millió forintot tennének félre, bár a repteret üzemeltető cég 49,96 százalékos üzletrészének értéke a könyvvizsgálói jelentések alapján 1 498 800 forintot ér.
A repülőtér hét éve került vállalkozói kézbe, akkor a Xanga cégcsoporthoz tartozó Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft. nyerte el a jogot az Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető (AD) Kft. valamivel több, mint 74 százalékos üzletrészének megvásárlására.
Akkori tudósítások szerint a 370 ezer forint névértékű üzletrészre 13 370 000 forintos ajánlat érkezett az egyetlen pályázótól. A tranzakció részeként a törzstőke 50 millió forintra emeléséről is döntöttek.
Az új üzemeltető 75 évre szerezte meg az üzemeltetési jogot, de hét év eltelte után most kénytelen lemondani a többségi tulajdonról. Pedig az állam az elmúlt években bőségesen támogatta a repülőteret, ügyelve arra, hogy az ne essen az uniós tilalom alá. Az előterjesztés szerint 2015 és 2018 között összesen 1,2 milliárd forint állami támogatáshoz jutott a debreceni reptér, amiből a legnagyobb tételeket - évente jogcímenként mintegy 100 millió forintot - az utasbiztonsági költségek és a repüléstájékoztató szolgálat tette ki.
A közgyűlési anyag alapján fényes jövő áll a repülőtér előtt: eddig közel 500 milliárd forint működőtőke érkezett a városba (nem mellékesen emiatt milliárdos nagyságrendben emelkednek a helyi adóbevételek) és újabb cégek is érkeznek, például a mostanában nagy hírverést kapott BMW-gyár is itt épül.
Részben emiatt az utasszám is robbanásszerűen emelkedik, jövőre már 650 ezer ember fordulhat meg Debrecenben, a következő évtized közepére pedig elérik az évi egymillió utasszámot.
A cégvezetők, menedzserek márpedig igényt tartanak egy korszerű repülőtérre, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a nagy nemzetközi központi repterekkel. Az utasok kiszolgálására, a biztonságukra viszont költeni kell, de az üzemeltető cég erre jelenlegi állapotában nem képes - szűrhető le az előterjesztésből.
Az AD Kft. idén 297,4 millió forintos veszteséget érhet el, miközben még a tavalyi veszteségen is úrrá kellene lenniük: a saját tőke a jegyzett tőke 44,01 százalékára csökkent, ezért a jegyzett tőkét 347,4 millió forintról 152 millióra kell csökkenteni, ami folyamatban van.
Az üzletrész közgyűlési jóváhagyásra váró megvásárlása után az AD Kft.-ben összesen 74,98 százalékos tulajdonrésszel rendelkezne az önkormányzat (25,02 százalék már most is az övé, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül), vagyis teljesen át- pontosabban visszavenné az irányítási, döntési jogot. A betelepülő cégektől befolyó adók pedig megteremtik a fedezetét a szükséges fejlesztéseknek - ígéri az előterjesztés.
Amiből csak az nem derül ki, hogy miért kell 5 millió forintot félretenni egy 1,5 milliós üzletre.
