A fővárosban élők kevesebb, mint tíz százaléka veszi igénybe kisebb-nagyobb rendszerességgel a taxiszolgáltatást, ide nem számolva a külföldi turistákat, akiknek viszont ezek a viteldíjak egyáltalán nem magasak – állítja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közlekedési osztályának elnöke. Dudás Zoltán azért tartotta erre felhívni a figyelmet egy nappal a Fővárosi Közgyűlés tarifaemelésről szóló döntése előtt, mert a kezdeményezés szerinte komoly negatív visszhangot kapott a sajtóban.
Dudás szerint, ha a közgyűlés elfogadja az előterjesztést, júliustól egy átlagos, 7 kilométer hosszú taxis utazás a jelenlegi 2410 forintról 2800 forintra emelkedik. Ez a kamara álláspontja szerint nem olyan brutális mértékű emelés, mint amelyet a média egy része manapság vízionál.
Az utasnak jelenleg a 450 forintos alapdíjat, a 280 forintos kilométerenkénti díjat és a 70 forintos várakozási díjat kell megfizetnie a 2013-ban rögzített hatósági árak alapján. Dudás emlékeztet arra, hogy a kamara ennél lényegesen magasabb tarifákat tartalmazó javaslatot tett le az asztalra. A rendelet a Budapesti Közlekedési Központot hatalmazta fel a fővárosi taxisok felügyeletével, ideértve az engedélyek kiadását, visszavonását, a szolgáltatás szigorú ellenőrzését. Ez utóbbi a kamara véleménye szerint nem működik kellő hatékonysággal.
Az azóta eltelt időben azonban változás állt be a budapesti személyszállítási piacon. 2017 nyarán ugyanis már azt tapasztalhatták az utasok, hogy megfogyatkoztak a taxik az utakon.
Az okokat vizsgálva a kamara arra jutott, hogy a megemelkedett költségek miatt lanyhult a vállalkozói kedv, nem maradt annyi nyereség, hogy megérje beruházni.
A fővárossal az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalásokon a taxisok, a kamara és az érdekképviseletek egyebek mellett a gépkocsikkal szembeni műszaki követelmények változásával, a kötelező online pénztárgép bevezetésével, a kötelező biztosítási díjak emelkedésével indokolták a tarifaemelési kérelmüket.
