Az Egyesült Államokban a válság a nagyáruházak (department store) haláltusájával indult (Macy’s, J.C Penney, Sears, Neiman Marcus.), amit felgyorsított az online értékesítés és a koronavírus járvány csak betetőzte a folyamatot. Sok üzemeltető észbe kapott és már tárgyal a helyi önkormányzati és gazdasági vezetőkkel az ingatlanok későbbi, alternatív hasznosításáról – olvastuk a The New York Times-ban.
A bevásárlóközpontok általában akkor kerülnek szorítóba, ha egynél több mágnesbérlő (mint például egy nagyáruház) bedobja a törölközőt. Ilyenkor hirtelen távozásra fogják a kisebb bérlők is, ugyanis az Egyesült Államokban megszokott gyakorlat szerint nagyon sokuknak a bérleti szerződése egyszerűen megengedi ezt éppen a mágnesbérlő kiszállására hivatkozva.
Ekkor az üzemeltetők rendszerint előveszik az újra pozícionálást és a felújítást, mint marketing eszközt. A lap szakértője utalt arra is, hogy több elővárosi bevásárlóközpontot könnyen átalakíthatnak piaccá, kisebb irodák is megjelenhetnek bennük, sőt még lakások is elképzelhetők az ingatlanokban.
Különféle becslések vannak arról, hogy a csaknem 1200 amerikai pláza (mall) mekkora része éli túl a mostani, egyre mélyebb gazdasági válságot. Az áldozatok arányát 20-30 százalék közé tették a járvány első hónapjában. Ma, látva, hogy egyre súlyosabb sebeket ejt a járvány a gazdaságban is, inkább a felső határ felé mozdultak el a szakemberek, egyesek még 40 százalékot sem zárnak ki.
Az Egyesült Államokban a nagyáruházak a plázák bérterületének 30-32 százalékát foglalják le. Sok helyütt főszereplő volt a J.C. Penney és a Sears, előbbi a nyár közepétől nem kevesebb, mint 250 egységére tesz lakatot, utóbbi már majdnem mindent bezárt. A Macy’s pedig tavasszal hozta nyilvánosságra, hogy három év alatt 125 áruházát búcsúztatja el az alacsonyabb presztízsű mall-okban.
A Grren Street Advisors szaktanácsadó cég szerint 2021 végére a nagyáruházak fele teljesen eltűnik a plázákból. Júniusban egy másik tanácsadó, a CoStar Group még azt emelte ki, hogy a plázák 84 százaléka egészségesnek mondható, hiszen a területük kihasználtsága átlagosan 90 százalék körül alakult. Ám ahogy haladtunk előre a nyárban a helyzet egyre rosszabbodott, a következő, augusztusi jelentésben bizonyosan alacsonyabb mutatók jönnek, ősszel pedig tovább romolhatnak, akár 65 százalékra is leeshet ez az érték.
Magyarországon is folyamatosan növekszik a nyomás a plázák üzemeltetőin a zuhanó forgalom miatt. Egyre több bérlő, főleg a ruházati és cipős szektorban érdekeltek gondolkodnak a karcsúsításon, vagy akár több egység bezárásán, amint azt ebben a cikkben részletesen megírtuk a minap. Közvetlen veszély azonban még nincs, de volt már profilváltás Budapesten. A legnagyobb központok mindeddig sikerrel élték túl a hullámvölgyeket. A bérlői mixet folyamatosan alakítják, kisöpörve a kisebb, általában magyar vállalkozás által vitt üzleteket. A legújabb menekülő út pedig az, hogy láthatóan igen jelentősen növelik a szabadidős és vendéglátóipari szolgáltatók arányát.
Nálunk a klasszikus bevásárlóközpontok fénykora az ezredfordulón és a múltkori nagy válság után, a 2013 és 2019 közötti pár évben volt. Nagy beruházások viszont évekig nem kerültek a címlapokra, részben a mai kormány által bevezetett plázastop miatt, ami alól csak egy-két kivétel van.
Az egyik a Futureal által fejlesztett Etele Plaza a kelenföldi új negyedben. Az 55 ezer négyzetméternyi bérterületen 180 kiskereskedelmi egységet nyitnak meg a tervek szerint idén, az év végén. A német ECE-nek nem sikerült ez a művelet, az Aquincum Center nevű központja (Óbudán, az egykori harisnyagyár területén) csak módosításokkal ment át az engedélyezők szűrőjén, végül nem klasszikus bevásárlóközpont, hanem csak vegyes funkciójú tömb épülhet. De egyelőre nem épül, a fejlesztő nyilvánvalóan kivár, mert a kereslet megjóslása majdnem a lehetetlen kategóriába tartozik.
A klasszikus bevásárlóközpont ágazatban érthető módon világszerte növekszik a koncentráció, hiszen nincs szükség ennyi üzemeltetőre. Az amerikai piacon a legnagyobb szereplőnek számító Simon Property Group (SPG) arra készül, hogy 3,6 milliárd dollárért megvásárolja a két tucat, felső kategóriába tartozó központ tulajdonosát és üzemeltetőjét, a Taubman Centers nevű céget. A vevő szerint az eladó kizárólag zárt terű központokkal rendelkezik, márpedig a járványtól félő vásárlók legutoljára mennének be ilyenekbe manapság, úgyhogy nyilvánvaló lesz a teljes funkcióváltás – érveltek az SPG képviselői.
