A techológia fejlődésével egyre több és több műszaki cikket használ az ember, a fejlett országok lakossági energiafogyasztása mégis csökken. Nagy-Britanniában például 1970 és 2004 között 32 százalékkal nőtt a felhasznált energia mennyisége, a csúcs után viszont az meredek zuhanásnak indult, és 2017-re már 19 százalékos volt a csökkenés a korábbi, kirívó értékhez képest. Pedig az elmúlt másfél évtizedben mindenki bevásárolt kütyükből, legyen az okostelefon, táblagép vagy bármi más.
Az energiafogyasztásbeli visszaesés egyik oka több felmérés szerint is az, hogy a fogyasztók elkezdtek környezettudatosabb döntéseket hozni az elektronikai cikkek vásárlásánál. A másik ok, hogy maguk a gyártók kezdtek el energiahatékonyabb termékeket a piacra dobni. Ez viszont nem maguktól jutott az eszükbe: javarészt az Európai Unió regulációi miatt léptek ebbe az irányba.
Az EU 1995-ben tette kötelezővé az elektronikai cikkek felcímkézését annak megfelelően, hogy mennyi energiát fogyasztanak - az A a legenergiatakarékosabb, a G a legenergiapazarlóbb kategória. A következő mérföldkő az unió Környezetbarát tervezési (ökodizájn) irányelve volt, melyet 2009-ben vezettek be, és ami meghatározta a cikkek teljesítményi minimumát. Ezzel ki is söpörte a legpazarlóbb árukat a piacról. A regulációk bejelentésekor a háztartásigép-gyártó cégek ellenkeztek, de azóta már annál lelkesebbek lettek, így az energiatakarékosság vált mára az egyik olyan tényezővé, ami eladja a gépeket.
Az EU 2010-ben felülvizsgálta a jelölési rendszerét, hogy még jobban kiemelhesse a többi közül a legtakarékosabb eszközöket. Mivel a technológiai fejlődés e téren folyamatos, az unió a skála rendszeres felülvizsgálata mellett döntött. Ezért a 2019 végére esedékes következő változtatásánál könnyen lehet, hogy az addig A+++-os cikk lecsúszik a B kategóriába, anélkül, hogy a fogyasztása bármit is módosulna.
Csakhogy az energiahatékonyságot sem lehet a végtelenségig növelni, mutatott rá Lucas Davis, a Kaliforniai Egyetem professzora:
"A nagyobb készülékek, mint a hűtőszekrények, mosógépek és légkondicionálók esetében már mostanra is jelentősen szigorítottunk a szabványon, így ott már nincs sok tér a további javulásra. Egy mai hűtő például nagyjából negyedannyi áramot fogyaszt, mint a '70-es évek elejének hűtői."
További javulást lehet viszont elérni az energiafelhasználásban például a LED lámpákra való váltással: a hagyományois villanykörték lecserélése nagyjából 80 százalékos spórolást hoz. Davis szerint nincs más berendezéscsere, ami ekkora áram-megtakarítást tenne lehetővé.
Európa nagy részén már 2009-ben kivonták a forgalomból az izzólámpákat. A halogén izzókat ősszel tiltották be Nagy-Britanniában, így ott minden lámpában LED körtére kell váltani. Ezek megvásárlása ugyan többe kerül a korábbi megoldásokénál, de hosszú távon megtérül az egyszeri, nagyobb befektetés: a brit Energy Saving Trust környezetvédő szervezet szerint egy 5 wattos LED lámpa éves fenntartása tizedannyiba kerül, mint egy 50 wattos halogénizzóé (70 penny, illetve 7 font).
Az USA-ban a Trump-kormány viszont épp a hagyományos izzók korlátozásának feloldásán dolgozik. Lewis azonban nem tart a lehetséges fejleményektől, szerinte, ha visszavonják a tiltást, az emberek akkor is a LED izzókat fogják vásárolni.
Ami még elősegíti az energiatakarékosságot, az az épületek szigetelése. A régebbi házak jellemzően rosszul teljesítenek ebben a tekintetben, így náluk a szigetelés cseréje lehet a megoldás az energiahatékonyabb működés érdekében. Az új házakat viszont már eleve energiahatékonyabbra építik, így ez tovább csökkentheti az áramfogyasztást. Az uniós energiahatékonyság következő lépése tehát az épületek regulációja lehet.
