Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
mfor.hu

Bár kezdetben lázadoztak ellenük, a legtöbbet ezért az energiahatékonysági regulációk tették a világon. Az Európai Unió ráadásul rendszeresen felülvizsgálja a szabályozását, így egyre lejjebb és lejjebb szorítja a műszaki cikkek áramfogyasztását.

A techológia fejlődésével egyre több és több műszaki cikket használ az ember, a fejlett országok lakossági energiafogyasztása mégis csökken. Nagy-Britanniában például 1970 és 2004 között 32 százalékkal nőtt a felhasznált energia mennyisége, a csúcs után viszont az meredek zuhanásnak indult, és 2017-re már 19 százalékos volt a csökkenés a korábbi, kirívó értékhez képest. Pedig az elmúlt másfél évtizedben mindenki bevásárolt kütyükből, legyen az okostelefon, táblagép vagy bármi más.

Az energiafogyasztásbeli visszaesés egyik oka több felmérés szerint is az, hogy a fogyasztók elkezdtek környezettudatosabb döntéseket hozni az elektronikai cikkek vásárlásánál. A másik ok, hogy maguk a gyártók kezdtek el energiahatékonyabb termékeket a piacra dobni. Ez viszont nem maguktól jutott az eszükbe: javarészt az Európai Unió regulációi miatt léptek ebbe az irányba.

A LED lámpák nagyságrendekkel energiatakarékosabbak, mint a hagyományos izzók.
A LED lámpák nagyságrendekkel energiatakarékosabbak, mint a hagyományos izzók.

Az EU 1995-ben tette kötelezővé az elektronikai cikkek felcímkézését annak megfelelően, hogy mennyi energiát fogyasztanak - az A a legenergiatakarékosabb, a G a legenergiapazarlóbb kategória. A következő mérföldkő az unió Környezetbarát tervezési (ökodizájn) irányelve volt, melyet 2009-ben vezettek be, és ami meghatározta a cikkek teljesítményi minimumát. Ezzel ki is söpörte a legpazarlóbb árukat a piacról. A regulációk bejelentésekor a háztartásigép-gyártó cégek ellenkeztek, de azóta már annál lelkesebbek lettek, így az energiatakarékosság vált mára az egyik olyan tényezővé, ami eladja a gépeket.

Az EU 2010-ben felülvizsgálta a jelölési rendszerét, hogy még jobban kiemelhesse a többi közül a legtakarékosabb eszközöket. Mivel a technológiai fejlődés e téren folyamatos, az unió a skála rendszeres felülvizsgálata mellett döntött. Ezért a 2019 végére esedékes következő változtatásánál könnyen lehet, hogy az addig A+++-os cikk lecsúszik a B kategóriába, anélkül, hogy a fogyasztása bármit is módosulna.

Csakhogy az energiahatékonyságot sem lehet a végtelenségig növelni, mutatott rá Lucas Davis, a Kaliforniai Egyetem professzora:

"A nagyobb készülékek, mint a hűtőszekrények, mosógépek és légkondicionálók esetében már mostanra is jelentősen szigorítottunk a szabványon, így ott már nincs sok tér a további javulásra. Egy mai hűtő például nagyjából negyedannyi áramot fogyaszt, mint a '70-es évek elejének hűtői."

További javulást lehet viszont elérni az energiafelhasználásban például a LED lámpákra való váltással: a hagyományois villanykörték lecserélése nagyjából 80 százalékos spórolást hoz. Davis szerint nincs más berendezéscsere, ami ekkora áram-megtakarítást tenne lehetővé.

Európa nagy részén már 2009-ben kivonták a forgalomból az izzólámpákat. A halogén izzókat ősszel tiltották be Nagy-Britanniában, így ott minden lámpában LED körtére kell váltani. Ezek megvásárlása ugyan többe kerül a korábbi megoldásokénál, de hosszú távon megtérül az egyszeri, nagyobb befektetés: a brit Energy Saving Trust környezetvédő szervezet szerint egy 5 wattos LED lámpa éves fenntartása tizedannyiba kerül, mint egy 50 wattos halogénizzóé (70 penny, illetve 7 font).

Az USA-ban a Trump-kormány viszont épp a hagyományos izzók korlátozásának feloldásán dolgozik. Lewis azonban nem tart a lehetséges fejleményektől, szerinte, ha visszavonják a tiltást, az emberek akkor is a LED izzókat fogják vásárolni.

Ami még elősegíti az energiatakarékosságot, az az épületek szigetelése. A régebbi házak jellemzően rosszul teljesítenek ebben a tekintetben, így náluk a szigetelés cseréje lehet a megoldás az energiahatékonyabb működés érdekében. Az új házakat viszont már eleve energiahatékonyabbra építik, így ez tovább csökkentheti az áramfogyasztást. Az uniós energiahatékonyság következő lépése tehát az épületek regulációja lehet.

(Financial Times)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.