A bécsi székhelyű Erste Csoport 70, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő Erste működési bevételei 2023 első félévében – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 46,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi adatot. Az emelkedés hátterében a díj- és jutalékbevételek közel 16 százalékos növekedése mellett a támogatott hitelek átértékelődése áll, amely a kamatkörnyezet jelentős változása miatt tavaly csökkentette (-13,9 milliárd), míg idén jelentősen növelte (+19,7 milliárd) a működési bevételeket – ismertette Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a 2023 első félévi eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.
A működéssel kapcsolatos kiadások 8,1 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, főként egyszeri hatás, a Sberbankhoz kapcsolódó 7,9 milliárd forintos OBA-befizetés miatt, amely tavaly növelte, míg idén, a 3,2 milliárdos visszatérítés révén mérsékelte a költségeket. Az Erste működési eredménye így jelentősen, 93,6 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 44 milliárd forintról. A költség/bevétel arány június végére 34,6 százalékra csökkent a tavalyi 55,1 százalékról. Az adózott nyereség most 46,7 milliárd forint lett, míg 2022 első félévét még 4,4 milliárd forint profittal zárta a bank.
Az ügyfélhitelek és kötvények állománya június végén 10,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az ügyfélbetétek viszont csökkentek, 6,3 százalékkal, ennek megfelelően a hitel/betét arány 57,3 százalékról 68 százalékra nőtt.
Az új finanszírozás volumene ugyanakkor 39 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2022 első félévében. A nem teljesítő hitelek aránya (angolul: NPL-ráta) az összállományon belül 2,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 3,3-ról.
Lakossági üzletág
A teljes lakossági hitelállomány 2 százalékkal nőtt éves összevetésben, az új kihelyezések értéke azonban az idei első félévben 34,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a jelzáloghitelek iránti kereslet visszaesése miatt. Az új lakáshitelek folyósítása 57 százalékkal esett vissza a 2022-es eredményhez képest. A fogyasztási típusú hiteleknél a kihelyezés összességében 16 százalékkal csökkent. Ezen belül a személyi kölcsönök esetében 10 százalékkal, míg a Babaváró hitel iránt 43 százalékkal csökkent a kereslet az egy évvel korábbihoz képest. A kisvállalkozók esetében az új folyósítás 20 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – június végére 4960 milliárd forintra nőtt, 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 68 százalék volt.
Vállalati üzletág
A vállalati kötvény- és a hitelállomány együttesen 20 százalékkal nőtt egy év alatt, és június végén meghaladta az 1146 milliárd forintot. A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 21 százalékkal gyarapodott, a kereskedelmi célú ingatlanoknál 9 százalékkal csökkent, a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében viszont 55 százalékkal nőtt 2022 első félévéhez képest. Ugyanakkor az egy évvel korábbinál jóval magasabb kamatkörnyezetben a cégek megfontoltabban nyúlnak külső forráshoz. Az első félévben ezért az új kötvények és hitelek volumene 43 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
