December 9-ig először a lakossági majd december 12-ig az intézményi befektetők igényelhettek MBH-papírokat a bank részvényértékesítési programján keresztül. Mi a fő céljuk ezzel a tranzakcióval?
Az elsődleges célunk az aktív tőzsdei jelenlét megteremtése, egy likvid, nagyobb forgalmú piac kialakítása az MBH-részvények számára. Ez ugyanakkor nem csak egy öncélú folyamat, hiszen az MBH Banknak kibocsátóként elemi érdeke a teljes hazai pénz- és tőkepiac fejlődése. Ezáltal tudunk mi is egy szélesebb befektetői kört megszólítani. A stratégiánk megvalósításában a mostani részvényértékesítés jelenti az eddigi legfontosabb lépést, de a kezdetek a három évvel ezelőtti hazai és nemzetközi kötvénykibocsátási programunk elindításáig nyúlnak vissza.
Miért pont most határozták el magukat a 7 százalékos részvénycsomag eladása mellett? Hiszen jelenleg finoman szólva sem épp a legideálisabb a makrogazdasági környezet, a kormány pedig a pénzintézetek extraprofitadóját is a duplájára emeli a jövő évtől. Ez utóbbit sejtették már, amikor a részvényértékesítés mellett határozták el magukat?
Egy ilyen tranzakciót, annak minden előkészítésével együtt lehetetlen végrehajtani ennyire rövid idő alatt. Említettem, hogy a pénz- és tőkepiaci stratégiánkat három évvel ezelőtt, a kötvényprogramunk elindításával kezdtük megvalósítani. A mostani részvényértékesítés egész egyszerűen ennek a folyamatnak a következő lépése.
Bizonyos technikai feltételeknek is meg kellett valósulniuk a tranzakcióhoz. Ilyen például a negyedéves pénzügyi jelentés közzététele, hiszen közvetlenül a publikálás előtt nem lett volna lehetséges elindítani a részvényértékesítést.
Fel kellett vennünk a kapcsolatot a befektetési bankokkal, a forgalmazókkal, egyéb partnereinkkel. Több belső és külső elemzésnek kellett készülnie rólunk, amik alapján a kibocsátás mennyiségét vagy az árazását meg tudtuk határozni. A teljes előkészítési folyamat bő másfél évvel ezelőtt kezdődött el.
Visszatérve az eredeti kérdésre: amikor eldöntöttük a részvényértékesítést, még nem voltunk tisztában ezekkel a – fogalmazzunk úgy – tranzakciót nehezítő tényezőkkel. Noha utólag azt látjuk, hogy ezen körülmények ellenére is kiemelkedő lakossági érdeklődés mellett zajlott a részvényértékesítés. Olyannyira, hogy a lakossági igénylést az eredetileg tervezetthez képest 3 nappal korábban le kellett zárnunk.
Fotó: Klasszis Média / Izsó Márton
Az extraprofitadó megemelése milyen hatással lesz a pénzintézet profitabilitására?
Ennek a mértéke attól is függ, hogy az állampapír vásárlások által biztosított könnyítésekkel hogyan tudunk majd élni. De vannak olyan lépések, amiket nemcsak mi, hanem más pénzintézetek is meg tudnak tenni annak érdekében, hogy mérsékeljék a negatív hatásokat. Ezért sem tudjuk a bankadó hatását az árfolyamra levetíteni, vagy pontosan megmondani, hogy milyen következményekkel jár majd a 2026-os, vagy akár az 5 éves terveinkre.
A jelenlegi számítások ugyanis nem veszik figyelembe a bank alkalmazkodóképességét az új helyzethez. Emellett van még egy fontos tényező: ebben a pillanatban nem tudjuk megmondani, hogy a megemelt extraprofitadó mennyi ideig lesz velünk.
Térjünk vissza a részvényértékesítéshez! Miért van az, hogy az intézményi érdeklődőknek jóval kevesebb idejük volt részvényhez jutniuk, a lakossághoz képest?
Ez egy általános piaci gyakorlat. A lakosság tekintetében egy 3 hetes időszakot határoztunk meg, aminek az a legegyszerűbb oka, hogy minél több kisbefektetőt szerettünk volna elérni. Ebben az időszakban több 10 ezer ügyfelet közvetlenül is megkerestek a hálózati kollégáink.
Ezzel szemben az intézményi befektetők száma ennél jóval kisebb nagyságrendben mérhető. De ez nem azt jelenti, hogy nekik ez alatt a 3 nap alatt kellett megismerniük a működésünket. Az intézményi szereplőkkel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, tisztában vannak a bank fundamentumaival, fejlődési pályájával. Különös tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben az intézményi szereplők vesznek részt a kötvényprogramjainkban is.
A másik ok technikai. Az intézményi befektetőknek a részvények jegyzéséhez nem kellett besétálniuk a fiókba, mobilalkalmazást használniuk, és egy társforgalmazót sem kellett felkeresniük. Ők professzionális eszközökön, például a Bloombergen keresztül is meg tudták tenni az ajánlataikat.
Emellett nagyon fontos, hogy a részvények végső árát is ők határozzák meg. Az intézményi befektetők számára az ajánlatok megtételére bőven elegendő volt a számukra biztosított 3 nap. Az ő esetükben nem maga a jegyzés, hanem az elemzések, a számítások elkészítése, a portfóliók átnézése igényelte a legtöbb időt.
Milyen mértékben számítottak külföldi szereplők megjelenésére a tranzakcióban?
Ennél a tranzakciónál az elsődleges célunk a hazai lakossági és intézményi befektetők elérése volt. A részvényértékesítéssel kapcsolatos tájékoztatónk az európai szinten egységes szabályozói előírások szerint készült, az Magyarországon érvényes. A részvények ezért Magyarországon, magyar forgalmazón keresztül voltak elérhetőek. A tengerentúli szereplők kimaradnak a tranzakcióból, hiszen ők az amerikai jog alapján készült tájékoztatókat preferálják, illetve ennek szabályozási okai is vannak.
Ön szerint ez a 7 százaléknyi részvénycsomag elegendő lehet ahhoz, hogy valódi, likvid piaca legyen az MBH-részvényeknek?
Meggyőződésünk, hogy igen. De azt mindig hangsúlyozzuk, hogy ez csak az első lépés. Az elmúlt 25 év egyik legnagyobb volumenű tranzakcióját hajtjuk végre a Budapesti Értéktőzsde életében, ez pedig kellő biztosítékot ad ahhoz, hogy felpezsdüljön a forgalom és egy tényleges kereskedés alakuljon ki. Jelenleg a legfőbb célunk, hogy bekerüljünk a BUX indexbe, majd a közkézhányad növelésével szeretnénk blue chip papírrá is válni.
A mostani részvényértékesítés végére 20 százalék lehet a közkézhányad. Azt követően mi a cél?
Nem tudok a jelenlegi nagytulajdonosok nevében nyilatkozni, de azt a sajtóban is többször olvashattuk, hogy a magyar államnak van szándéka arra, hogy csökkentse a részesedését az MBH-ban. Az MBH Bank stratégia célja, hogy tovább növelje közkézhányadát a BÉT-en, vizsgáljuk, hogy ehhez milyen további lépések szükségesek és kívánatosak.
Mikor következhet be egy ilyen, a közkézhányad további növelését célzó tranzakció?
Befektetési bankárként ezt szeretném minél gyorsabban tető alá hozni. De először le kell zárnunk a mostani részvényértékesítést. Azokat, akik a jelenlegi tranzakcióban részt vettek, első befektetőkként szeretnénk külön honorálni
A mostani részvényértékesítés keretében a lakossági szereplők elég jelentős diszkonttal találkozhattak akár az intézményi szereplőkhöz képest, akár azokhoz a befektetőkhöz képest, akik korábban, mondjuk 5000 forint környékén vásároltak MBH-részvényt. Több olyan kommentárt is olvastam, hogy a már meglévő befektetők ezt igazságtalannak tartják. Mit üzenne számukra ezzel kapcsolatban?
Azok a befektetők, akik 5000 forintos árfolyam környékén, vagy afölött vásároltak a bank részvényeiből, tisztában voltak azzal, hogy egy alacsonyabb forgalom és egy bőven 10x fölötti P/E ráta mellett tették mindezt. Azt gondolom, hogy ők alapvetően hosszú távra terveznek, és bíznak abban, hogy a bank stratégiája alapot adhat a jövőbeli árfolyamemelkedésnek.
Amennyiben esetleg úgy döntöttek, hogy részt vesznek a mostani részvényértékesítésben, akkor ezáltal javulhatott a portfóliójuk bekerülési ára, de ez természetesen az egyéni befektetési preferenciák, döntések és kockázatmérlegelések függvénye.
Fotó: Klasszis Média / Izsó Márton
Milyen árfolyamra számít december 18-ától, amikor a jóváírt részvényekkel elindulhat a kereskedés?
Nem lenne elegáns, hogyha belülről bármilyen célárfolyamot meghatároznánk. Azt javaslom, hogy mindenki kövesse a rólunk szóló elemzéseket, és az alapján hozza meg a befektetési döntését.
Nincs tudomásunk arról, hogy az utóbbi időben lett volna a BÉT-en olyan tőzsdei tranzakció, amelynél ilyen mértékű lakossági diszkontot alkalmaztak volna. Ezen a ponton adja magát a kérdés, hogy nem félünk-e attól, hogy a lakossági befektetők egy eladással a 10 százalékos diszkontból eredő nyereséget gyorsan realizálni akarják? A válaszom erre, hogy nem. Várakozásaink szerint a befektetők nagy része hosszú távra tervez majd, így reméljük, hogy bíznak a bank eddigi eredményeiben és hosszabb távon is velünk maradnak.
Noha az igénylési folyamat lezárult, a napokban alakul ki az ármeghatározás és az allokáció. Hogyan alakul ki a részvénytranzakció árazása? Ismerünk egy maximális, 3848 forintos árat, és egy 2992 forintos belépési küszöböt.
A könnyebben megválaszolható kérdés a minimum értékre vonatkozik. Itt egész egyszerűen a könyv szerinti érték 80 százalékánál nem szerettünk volna lejjebb menni az intézményi befektetők esetében. Az árat a nemzetközi és a hazai elemzők által készített nagyon részletes kalkulációk figyelembevételével határoztuk meg.
Az ártartomány középső szintjéhez igazítottuk a diszkont mértékét, amit akár az intézményeknek, akár a lakosságnak nyújtani szeretnénk. Ezt nem pusztán egyfajta gáláns gesztusként tettük, hiszen a bevont szakértői vélemények alapján Európa-szerte a másodlagos részvénykibocsátások esetében 7 százalék körül szokott lenni az átlagos diszkont mértéke.
Mi is és a megkérdezett szakértők is azonban inkább IPO-ként tekintünk a saját tranzakciónkra, hiszen korábban nagyon alacsony volt a forgalmunk és a közkézhányadunk is. Az elsődleges részvénykibocsátásoknál pedig a diszkont mértéke nagyon széles, 5-20 százalék közötti sávban szokott mozogni.
Az ártartomány tetejénél pedig figyelembe vettük, hogy milyen tőzsdei árazása volt a papírnak az elmúlt időszakban. A részvényértékesítés végső ára az intézményi befektetők ajánlatai után alakul ki a napokban, a lakosság pedig árelfogadó szerepet tölt majd be.
Nemrég az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja 5 százaléknyi tulajdonrészt vásárolt az állami tulajdonban lévő BHG Vagyonkezelő Zrt. – től, 42,1 milliárd forintért. Korábban Barna Zsolt elnök-vezérigazgató is arról beszélt, hogy a részvényértékesítés lezárultával elképzelhető, hogy utólagos kompenzációt kell majd fizetniük az államnak, mert „túl olcsón” jutottak hozzá a részvénycsomaghoz. Látják már, hogy mekkora lehet ennek a mértéke?
Hangsúlyozom, hogy az MRP tranzakcióval kapcsolatos minden lényeges információ nyilvános, így a kompenzációs mechanizmust is nyilvánosságra hoztuk. A kompenzáció által az állam nem adott el olcsón, hanem a kompenzáció következtében éppen a most záruló részvénytranzakcióban kialakuló áron kerül sor az értékesítésre. Ez mindenképp alátámasztja a tranzakció piacszerűségét mind az állam, mind pedig az MRP Szervezet tekintetében amellett, hogy a vételár mechanizmus megfelelőségét külső szakértők validálták. Egy olyan változó van tehát még a közzétett képletben, amit egyelőre nem ismerünk. Azt tudjuk, hogy mihez képest kell majd a kompenzációt fizetnünk, de az még nem ismert, hogy a mostani részvényértékesítésnek mi lesz a végleges árazása.
(az 5 százalékos csomag értékesítésénél részvényenként 2612 forintot fizetett az MBH – a szerk.)
Milyen célokat finanszíroznának a mostani tőkebevonással?
Ez a tranzakció nem egy klasszikus értelemben vett tőkebevonás, mivel új részvények kibocsátására, tőkeemelésre nem kerül sor. Önmagában ezért ez a tranzakció nem fogja jelentősen átalakítani a bank tőkeszerkezetét. A tőke- és likviditási helyzetünk stabil.
Mi sokkal inkább úgy tekintünk erre a tranzakcióra, mint amivel egy valóban likvid piacot hozhatunk létre az MBH-részvények számára. Ezáltal megteremthetjük a lehetőséget a jövőbeli növekedési terveinkhez szükséges külső tőkebevonásokra.
Céljuk, hogy a forgalmat tekintve egy ligába kerüljenek hosszabb távon az OTP-vel?
Azért az OTP-nek ebből a szempontból 30 éves előnye van, amit nyilvánvalóan nem tudunk behozni 1-2 éven belül. De hosszú távon mi mást is mondhatnánk, mint hogy igen, az a célunk, hogy a hazai blue chipek között meghatározó szerepet töltsünk be.
Ön szerint mikor kerülhetnek be az MBH-részvényei ebbe az elit körbe?
A blue chip státuszhoz vezető rögös út első lépése, hogy bekerüljünk a BUX indexbe. Bízom benne, hogy a részvényértékesítésünknek köszönhetően a forgalmunk alapján nagyon rövid időn belül, még 2026-ban ezt teljesíteni tudjuk.
Noha a blue chip nem egy teljes mértékben objektíven definiált kategória, de úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a vezető részvények kategóriájába kerüljünk, a likviditás mellett a megfelelő közkézhányadra is szükségünk van, amihez tulajdonosi döntések is kellenek. Ezért ennek az időpontját nem tudom előre megmondani.
És a külföldi tőzsdei bevezetés?
Ennél sokkal fontosabb, hogy először legyen meg a hazai blue chip kategória, és utána érdemes a külföldi tőzsdei bevezetésen gondolkodni. Fontosabb célnak tartom, hogy hosszabb távon minél több külföldi intézményi szereplő is megjelenjen a befektetőink között, erre a hazai értéktőzsde kiváló egy helyszín.
A részvényértékesítést bejelentő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy egy versenyképes osztalékpolitikát alakítottak ki a jövőre nézve. Ez mit jelent pontosan?
Közzétettük és meghatároztunk magunk számára egy célkitűzést, hogy az időszak végére bizonyos mutatókban milyen célokat szeretnénk elérni. Ilyen például az évi 8-10 százalékos növekedés, az 55 százalék alatti költség/bevételi arány, vagy épp a 15 százalék feletti saját tőke arányos megtérülés.
A célunk az, hogy az adott évben megtermelt eredmény 50 százaléka fölötti osztalék kifizetésére legyünk képesek. Hangsúlyozom, hogy itt a képesség megteremtéséről van szó, amit a bank tőke- és likviditási helyzetének lehetővé kell tennie, a szabályozói megfelelés kiemelten fontos számunkra. De ha időközben úgy alakul a külföldi terjeszkedésünk, vagy megfelelő akvizíciós célpontot látunk, akkor ezeknek a finanszírozása prioritást élvezhet az osztalékfizetéssel szemben. Végső soron pedig az osztalék mértékéről az igazgatóság előterjesztése alapján a részvényesek fognak dönteni a bank közgyűlésén.
Ön is utalt rá, és a szakértők is sűrűn elmondják, hogy meglehetősen alacsony a részvények aránya a hazai lakossági megtakarításokon belül. Mi lehet ennek az oka?
Talán a legkézenfekvőbb válasz, hogy alapvetően eltér az európai szabályozói környezet vagy befektetői kultúra az amerikaitól, és jóval szigorúbb is annál. Fontosnak tartom a befektetők, a lakosság pénzügyi tudatosságának folyamatos növelését, a portfóliószemlélet elmélyítését, az életre szóló, tudatos megtakarítás tervezést. Ez alapján több élethelyzetben és befektetési cél esetén is nagyon részt kaphatnának a részvénybefektetések a portfóliókban.
Itt meg kell említenem a piaci szereplők és a kibocsátók felelősségét is. A klasszikus kereskedelmi banki működés során a befektetésekre egy kisebb halmazként tekintünk a megtakarításokon belül. Ez a felosztás már önmagában is korlátozza a hazai befektetői kedvet. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az egész befektetési piac egy trendfordulóban van Magyarországon.
Ma már ahhoz, hogy befektessünk valamilyen eszközbe, elég egy mobilalkalmazást letöltenünk, és néhányat kattintanunk hozzá. Emellett azok a korábbi alapfeltételezések is megdőlni látszanak, hogy a befektetői kategóriába csak egy bizonyos vagyonszint, 8-10 millió forint fölötti megtakarítással rendelkező ügyfelek tudnak bekerülni.
Ma már egy fiatal, egy egyetemista sokkal hamarabb lép be a piacra, akár egy tőkeáttételes tranzakció keretében, mint egy hagyományos banki megtakarító ügyfél. Ezt a hozzáférést nekünk kibocsátóként folyamatosan egyre könnyebbé kell tennünk, ugyanakkor edukálnunk is kell az ügyfeleket, hogy a lehetőségek és kockázatok ismeretében, minél több esetben egy tanácsadási szolgáltatás keretében alakíthassák ki portfóliójukat.
Beszéljünk egy kicsit a hitelpiaci trendekről! A stagnáló gazdaság ellenére a lakossági hitelezés meglehetősen erőteljes képet mutat, ehhez most az Otthon Start is hozzájárult. Vállalati oldalon viszont a fix 3-as hitelek ellenére sem látunk igazi élénkülést a beruházási célú hitelek esetében. Mire számítanak, a vállalati szegmens mennyiben járulhat hozzá az Ön által korábban említett, éves szinten 8-10 százalékos növekedési terveikhez?
Vállalati oldalon a piaci részesedésünk már most is relatíve magas. A növekedés nagymértékben függ a külső konjunktúrától. Már két éve mondogatjuk a piacon, hogy majd jövőre, ha elindul a német gazdaság, akkor abból Magyarországot is profitálhat. Az érme másik oldala viszont, hogy az alacsony bázishoz képest könnyebben lehet majd magasabb növekedési számokat elérni a vállalati piacon 2026-ban.
Mindenesetre továbbra is inkább a lakossági szegmens növekedésére fókuszálunk. Nemcsak a különböző támogatott hiteleknél, de akár a fedezetlen személyi kölcsönöknél is nagyon ambiciózus terveink vannak. Ezen a piacon ugyanis nagyon jó megtérüléseket tudunk elérni.
Hiteloldalon egyértelmű növekedést hozhat a jelzáloghitelezés, ezen belül az Otthon Start Program nagy támogatást jelent a szektornak. De ugyanígy jelentős tartalék van még a személyi kölcsönökben is.
Forrásoldalon a lakossági megtakarítások az elmúlt években is nagyon jól teljesítettek, és továbbra is látjuk benne a növekedési potenciált. Hogy egy kicsit haza is beszéljek, azt gondolom, hogy a befektetési szolgáltatásainkhoz kapcsolódó jutalékbevételeinkben is bőven van még tartalék.
-----------------
A jelen közlemény (értékpapír)reklám, és az nem minősül befektetési ajánlásnak, befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetők számára az MBH Bank Nyrt. részvényeinek nyilvános ajánlattétel keretében történő felajánlásával kapcsolatos minden releváns információ a részvények nyilvános ajánlattétel keretében történő felajánládására vonatkozó Egyszerűsített Tájékoztatóban található, amelyet a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyott, és amely közzétételre került az MBH Bank Nyrt. (www.mbhbank.hu/befektetoi), a Budapesti Értéktőzsde (https://bet.hu/) és a Magyar Nemzeti Bank (https://kozzetetelek.mnb.hu/) honlapján, valamint a nyilvános ajánlattételben résztvevő forgalmazók, az MBH Befektetési Bank Zrt. (www.mbhbefektetesibank.hu/mbhreszveny), az Equilor Befektetési Zrt. és a GRÁNIT Bank Nyrt. honlapján. Az Egyszerűsített Tájékoztató Magyar Nemzeti Bank általi jóváhagyása nem jelenti a nyilvános ajánlattétel keretében felajánlásra kerülő értékpapírok jóváhagyását. Az MBH Bank Nyrt. azt javasolja a potenciális befektetőknek, hogy befektetési döntésüket csak a tájékoztató elolvasása után, annak teljes ismeretében hozzák meg, hogy megismerhessék a befektetés kockázatait és lehetséges előnyeit.
