Ketyeg az óra, már csak három hónapjuk maradt az Európai Unió tagállamainak arra, hogy átültessék a nemzeti jogrendjeikbe a bérek átláthatóságáról és a nemek közötti bérkülönbség csökkentéséről szóló uniós irányelvet.
A hazai sajtóban legtöbbször bértranszparencia-törvényként hivatkozott szabályozásnak egyelőre nincs magyar megfelelője, pedig 2026. június 7-ig el kellene végeznie a munkát a hazai jogalkotónak is. Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogyan haladnak a feladattal. Ezt a választ kapták:
„Az irányelv átültetése komplex jogalkotási feladat, a minisztériumi szakmai munka az érintett tárcák bevonásával megkezdődött, jelenleg a nemzetközi gyakorlatok feltérképezése, a hazai szabályozási környezet elemzése zajlik.”
„A júniustól életbe lépő direktíva alapvető célja, hogy a nők és a férfiak azonos vagy azonos értékű munkáért azonos díjazásban részesüljenek. A bérkülönbségeket a munkáltatók kizárólag objektív, nemi alapon semleges szempontokkal támaszthatják alá” – ezt már Tüzes Imre, a Profession.hu álláshirdetési portál kereskedelmi igazgatója nyilatkozta.
Fotó: Eurostat
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban átlagosan 12 százalékkal kerestek többet az Európai Unióban a férfiak a nőknél. Magyarországon ennél magasabb, 17,8 százalék volt a különbség, ami a negyedik legrosszabb arány az EU-ban.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy az irányelv alapján pontosan mit jelentenek az átlátható bérek és hogy milyen változást hozhat a szabályozás az álláshirdetési piacon. De az is kiderül, hogy mitől tartanak leginkább a munkáltatók és a munkavállalók.
