Kiküldött tudósítónk jelenti Bécsből
Az Erste Csoport 2,97 milliárd eurós működési eredményt ért el 2024 első hat hónapjában, ez 10,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – hangzott el a bankcsoport első féléves ereményeit ismertető pénteki bécsi sajtótájékoztatón. Ez a teljesítmény az alaptevékenység bevételeinek kedvező alakulásának köszönhető, valamint annak, hogy a működési bevételeik több mint kétszer jobban, 7 százalékkal gyarapodtak, mint a 3,1 százalékkal növekvő működési költségeik, aminek következtében a költség/bevétel arányuk 47,9-ről 46,1 százalékra javult.
A hét közép- és kelet-európai államban – köztük Magyarországon – jelenlévő bankcsoport hathavi eredményét egyéb tételek ezúttal kisebb mértékben csökkentették, mint egy évvel korábban: 254 millióval, szemben a 2023-as 283 millióval. A legnagyobb mértékben a bankokat terhelő különadók bizonyultak rontó tényezőknek, amelyek 134 milliós végösszege közel tíz százalékkal, 13 millióval magasabb az előző év azonos időszakáénál.
Ahogy tavaly, úgy az idén is Magyarország lett e tekintetben a fekete bárány. Hiszen míg az Erste felségterületének számító hét országból négyben terheli különadó az Erstét, ebből messze a legnagyobb mértékben Magyarországon, ahol az idén 96 millió eurót kell befizetnie leánybankjának a magyar állami költségvetésbe, szemben a 2023-as 101 millióval. Ausztriában ugyanúgy 20 millió eurót, mint tavaly, míg az e sápot idén bevezető Romániában 18 millió eurót. A 46 millió eurós szlovákiai bankadó a jövedelemadók sorában szerepel.
A sajtótájékoztatón bemutatott számokból az is kiderült, hogy az Erste Csoport hitelállománya 1,7, ügyfélbetétele pedig 3,2 százalékkal emelkedett 2024 első félévében. A vállalati ügyfeleknek újonnan folyósított fenntartható hitelek volumene megduplázódott, 2,1 milliárd euróra nőtt. Az értékpapírmegtakarítási programok értéke 23 százalékkal nőtt 2023 júniusához képest, 1,3 milliárd euróra. A nettó nyereség 2024 első félévében 1,63 milliárd eurót tett ki, ez 140 millióval magasabb a 2023 első hathavinál.
A bankcsoport igazgatósága viszonylag korán, már most kilátásba helyezte, hogy a kialakított osztalékpolitikáját folytatva részvényenként 3 eurós osztalékot javasol a 2024-es pénzügyi évre.
Az Erste Csoport vezetőinek prezentációjából az is kiderült, hogy azon hét ország közül, ahol működnek, a legmagasabb GDP-növekedést, 3,8 százalékosat 2024-ben Szerbiában várják, a legalacsonyabbat érdekes módon a saját hazájukban, Ausztriában, amely gazdasága csak alig észrevehetően, 0,2 százalékkal bővülhet az idén. Magyarország a maga 2 százalékos prognózisával Ausztria mellett csak egy országot előzhet meg, az 1 százalékos várható GDP-rátájú Csehországot.
Fotó: Klasszis Média/Csabai Károly
A jövő évet illetően már kedvezőbb hazánk megítélése. Nemcsak azért, mert a gazdaság 2025-ben az ideinél sokkal jobban, 3,5 százalékkal nőhet az Erste anyabankja szerint, hanem azért is, mert ennél nagyobb GDP-bővülést csak egy országban, Szerbiában tartanak elképzelhetőnek, 4 százalékosat.
A várható inflációnál már rosszabbak a kilátásaink a bécsiek szerint. Az idei évre adott 4 százalékos prognózisnál csak két országé magasabb: Szerbiában 4,4, míg Romániában 5,2 százalék lehet a 2024-es fogyasztóiár-index. Míg azonban 2025-ben a román ráta 3,7, a szerb 3,1 százalékra eshet, addig a magyar jövőre is megegyezhet az ideivel, vagyis 4 százalék maradhat. A legkisebb mértékű az idén Csehországban (2,7 százalék), jövőre viszont Ausztriában (2,5 százalék) lehet a pénzromlás az Erste hét országra kiterjedő felségterületén.
A makrogazdasági prognózisok sorában a munkanélküliségi ráták összevetésében áll a legjobban Magyarország, az erre az évre az Erste bécsi központja által előrejelzett 4,5 százalékos mutatónál csak a csehek 2,9 százaléka alcsonyabb, ezzel szemben a legnagyobb, 8,9 százalékos munkanélküliséggel a szerbek küzdenek. Hazánk jövőre is megőrizheti e tekintetben a második helyét, ráadásul a 3,9 százalékos banki prognózist a csehek 3,5 százalékra várt mutatója megközelítheti, míg a lista negatív végén ismét a szerbek végezhetnek, még ha az ő rátájuk csökkenhet is, igaz, mindössze 0,3 százalékponttal, 8,6 százalékra.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
