Az ESG betűszó a szélesebb közvélemény számára talán még nem általánosan ismert, de a vállalatoknak fokozatosan mindenképp meg kell barátkozniuk vele, hiszen a közeljövőben jelentéskészítési és megfelelési kötelezettségeket ró rájuk.
Fotó: Holdblog
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) törvény idén januártól hatályos, de keret-jogszabályként működik, a részletszabályokkal folyamatosan töltik fel - ez is kiderült a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárának Túri Anikónak az előadásából, amit csütörtökön tartott a budapesti Bálna rendezvényközpontban, a Makronóm Intézet ESG konferenciájának felvezető beszédeként. Ennek egy, épp a konferenciára időzített részlete, hogy az ESG törvényt szerda este - a Magyar Közlönyben egy salátatörvényben - módosították, kiszélesítve a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) jogkörét, megengedve, hogy részletes szabályokat dolgozzon ki. A módosítás után a törvény előírja, hogy a hatóság „elnöke megállapítja
- a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait,
- a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait,
- az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait,
- az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert,
- a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”
A részletszabályokkal még az első félévben szeretnének kijönni - tette hozzá Túri Anikó.
A törvény célja, hogy koherens, valamint életszerű legyen, világos tartalommal bírjon és „megfogható” legyen vidéken is. Valódi környezeti- és társadalmi hasznot hozzon létre. Továbbá, hogy „rendet tegyen az adatszolgáltatási káoszban” - fogalmazott az államtitkár. Cél az is hogy az „óriási adminisztratív terhet csökkentse”. A bevezetés fokozatosan fog történni, előbb a nagyvállalatokra, majd fokozatosan a kisebbek felé haladva. A be nem tartáshoz kötött büntetések csak később élesednek, miután a jelentésekkel már tapasztalatot szereztek a cégek.
Fotó: Depositphotos
Az ESG piac szereplői
A törvény világosan kijelöli az ESG ökoszisztéma szereplőinek típusait és tevékenységi körüket. A cél piaci alapon működő társaságok környezeti feltételeinek kialakítása, a szereplők létrejöttének segítése hatóságok, illetve képzési intézmények létrehozásával. A hazai ESG univerzum kialakításával az Európai Unió vonatkozó követelményeinek is meg kell felelni, ami a hazai rendszer kialakításának talán legfőbb motorja.
Az ESG betűszó, amelynek magyar megfelelője még nem honosodott meg, arra a törekvésre született választ jelöli, hogy a vállalatok pusztán profitcélok követésén kívül, más társadalmilag hasznos tevékenységeket is folytassanak, és ilyen célok elérésében is működjenek közre. Az E az „environment” azaz a környezetvédelmi célokat jelző betű, az S „social” azaz a társadalmi célokat testesít meg, legtöbbször a cég saját dolgozóit értve ezalatt, míg a G „governance” a felelős vállat irányítást szimbolizálja, a cég etikus működését.
ESG tanácsadók: ezek az akkreditált képzést elvégző szakemberek a vállaltok segítségére vannak abban, hogy a szabályoknak megfelelően saját ESG célokat tűzznek ki, azok elérésére stratégiát alkossanak, és a megfelelő jelentéseket, dokumentumokat, és belső szabályokat is pontosan elkészíthessék.
ESG tanúsítók: az ESG beszámolókat tanúsítják, azaz hitelesítik, hogy azok a szabályoknak megfelelően készültek el, mind formailag, mind tartalmilag. Szerepük a könyvvizsgálókhoz hasonlítható.
ESG minősítők: akik az Európai Uniós szabályok és a hazai rendelkezések szerint átvilágítják a vállalatokat. ők készítik el a jelentést, amit a tanúsítók hitelesítenek.
ESG szakembereket képző cégek.
ESG szoftvereket gyártó cégek. Ezen információtechnológiai cégek érzékeny adatokat kezelnek, így tevékenységük felügyeletet, szabályozást igényel.
Az államtitkár szerint ezek a szereplők aktív piacot alakítanak majd ki.
Az ESG törvény korábbi módosítása
Az ESG törvény a szerdai pontosítást megelőző legutóbbi módosításáról az SZTFH közöl tartalmi összefoglalót, és a változásokat a Világgazdaság is ismerteti. A legfontosabb részletek:
- a vállalatoknak fő szabályként egy ESG adatot csak egyszer kell megadniuk, a hatóság a máshová jelentett adatot maga szerzi be.
- a vállalatcsoportok konszolidált adatszolgáltatást is teljesíthetnek,
- összeférhetetlenségi szabályokat vezet be az ESG piac szereplői számára,
- megfogalmazza az ESG minősítőkkel szembeni követelményeket,
- meghatározza a szoftverek kiberbiztonsági követelményeit.
A hatóság szerint: „A szabályozás nem tekinthető szimpla jogharmonizációs feladatnak, hanem egy széles körű támogató eszköztár kiépítését jelenti. Azért, hogy el tudjuk kerülni a késedelmes harmonizációból fakadó gazdasági pánikot, és az uniós ESG-megfelelés ne támasszon indokolatlanul nagy terhet a hazai vállalatok irányába, Magyarország két-három éves felkészülési időszakot biztosít minden érintettnek, amely alatt fel tudják készíteni a belső rendszereiket, újraértékelhetik üzleti kapcsolataikat, a működésükről pozitívabb képet tudnak kialakítani, illetve fel tudják vértezni gyakorlati tapasztalatokkal az ESG közreműködőket (tanácsadókat, tanúsítókat, minősítőket), illetve a kiberbiztonsági követelményeknek megfelelő szoftvereket.”
