<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Újabb részletek derültek ki a tervezett futball Szuperligáról. A bevételmegosztás arányai mellett erős költségkontrollt tervez a tucatnyi szakadár fociklub.

Frissítés: kedd éjjel mind a hat meghívott Premier League csapat otthagyta az Európai Szuperligát.

A Financial Times birtokába került dokumentum újabb részleteket árul el az amerikai mintára tervezett Szuperligáról, amelynek bejelentéséről tegnap laptársunk, a privatbankar.hu is írt.

Nem meglepő, hogy a kiszivárgott dokumentumok szerint erőteljesen amerikai mintára képzelik el a létrehozó klubok a zárt (pontosabban részlegesen nyitott) bajnokságot, azaz a bevételek megosztása és szigorú költségkorlátok között. 

Az UEFA és a nemzeti bajnokságok, sőt politikusok, mint a brit és a francia kormányfő is egyöntetűen elítélték, és szigorú szankciókkal, például a bajnokságokból való kizárással fenyegetik az elszakadó "piszkos tizenkettőt" (akik továbbra is 15 klubról beszélnek, noha a PSG,  a Bayern München és a Borussia Dortmund is visszautasította tegnap a csatlakozást - előbbinek két hete, utóbbi kettőnek 30 napja van még, hogy meggondolják magukat), a szurkolók pedig hevesen tiltakoznak. Boris Johnson kormányfő még törvényt is beígért az ötlet megakadályozására. Az első reakciók a futballistáktól szintén negatívak. James Milner, a Liverpool csapatkapitány-helyettese például reméli, hogy sosem valósul meg az ötlet, míg a Leeds futballistái a tegnap esti Liverpool elleni mérkőzésen a "Earn it", azaz "Ki kell érdemelnetek" feliratú pólóban végezték a bemelegítést. Jürgen Klopp, a vörösök edzője pedig arról beszélt, hogy őket nem vonták be a döntési folyamatba, ők is csak a következményekkel szembesültek, de véleménye nem változott két év óta, amikor annak a reményének adott hangot, hogy a Szuperliga nem jön létre. Pep Guardiola, a Manchester City trénere szintén ellenzi az ötletet, szerinte nem igazságos, ha néhány csapat a csúcson egymás ellen küzd, és másoknak nincs lehetősége magukat kvalifikálni.

A széles körű ellenzés, tiltakozás ellenére az ESL alapítói nem látszanak meghátrálni, és a megismert dokumentumok szerint mintegy 4 milliárd euró bevétellel számolnak a közvetítési jogok eladásából és más szponzori szerződésekből. Ez közel a duplája a Bajnokok Ligája pénzdíjának. 

A Financial Times szerint ennek az összegnek a

32,5 százaléka jutna a 15 alapítónak, ugyanekkora része jutna a 20 résztvevő klubnak, a bevételek ötödét a pályán nyújtott teljesítmény alapján osztanák szét, a maradék 15 százalék pedig a közvetítések nézettsége alapján oszlana meg.

A struktúra tehát nagyon hasonló a bajnokságokban és a BL-ben megszokotthoz.

A Sky Sportnak név nélkül nyilatkozó egyik alapító bennfentes elmondta, hogy a BL tervezett és most elfogadott módosításaira adott reakció a Szuperliga létrehozása, a klubokat ugyanis az UEFA nem hallgatta meg, és monoplizálta a csúcsfutballt. A nyilatkozó szerint a Bajnok Ligája pénzügyi szempontból egyáltalán nem sikertörténet, "sehol sincsenek a bevételek a lehetőségekhez képest, miközben a kluboknak nincs beleszólása a BL irányításába és infrastruktúrájába". A nyilatkozó forrás szerint meg lehetne reformáni a Bajnok Ligáját, ám az UEFA nem volt hajlandó semmilyen irányítási jogot átadni.

A topklubok irányítói 15-20 éve hiába próbálkoztak ebbe az irányba mutató javaslatokkal. Most megelégelték a hosszú évek frusztrációját, hogy javaslataikat nem olvasták el alaposan, nem fontolták meg.

Mindazonáltal a lap forrása szerint nem lehetetlen az ESL visszavonása, ám ahhoz jóval komolyabb reformokra van szükség a BL-ben. Ám azt is hozzátette, ezek nélkül nem fognak meghátrálni, de ez nem háború, bár sokan annak akarják látni.

A Financial Timesnak nyilatkozó bennfentes közvetlen információi szerint a klubok bevétele közti különbség nem haladhatná meg a 1,5-szeres mértéket, ami a spanyol bajnoksághoz képest jelentősen egyenlőbb lenne (ott most 3,5-szeres a különbség a legtöbbet és a legkevesebbet kapó klub között), és nagyjából az angol Premier League arányainak lenne megfelelő.

Mindez nagyon hasonlít az amerikai kosárlabda-bajnokság, az NBA vagy az amerikaifutball-bajnokság, az NFL felépítésére, ahol a franchise-ok közös kereskedelmi, a játékosokkal kollektív szerződéseket kötnek, valamint korlátozzák az évente elkölthető jövedelmeket, hogy minél egyenlőbb feltételeket teremtsenek.

Az amerikai bajnokságok zártak, ami azt jelenti, hogy nem lehet azokból kiesni, így a bevételeket és a profitot hosszú távra lehet tervezni.

Természetesen ez radikális szakítás az európai foci hagyományaival, szervezőelvével, ahol a futballsorozatok integráns része a kiesés és feljutás, az úgynevezett futballpiramis: vagyis a legkisebb királyfi győzelme is lehetségesnek látszik. (És valóban, a Porto 17 éve BL-t tudott nyerni, ahogy a Leicester is angol bajnok tudott lenni 5 éve. Mint látszik, ez a "legkisebb klub is nyerhet" azért meglehetősen ritka fejlemény, de a lehetőség adott.)

Bár több alapító klub (a Manchester United, az Arsenal, a Liverpool vagy az AC Milan) tulajdonosa amerikai, a Szuperliga legfőbb motorja Florentino Perez, a Real Madrid elnöke lett, aki egyben az ESL elnöke is. Perez a komoly bevételkiesést hozó pandémia, valamint a súlyos eladósodottság okozta pénzügyi válsággal indokolta az ESL létrehozását. Úgy fogalmazott a spanyol tévének adott interjúban: a klubok "tönkremennek".

Az ESL klubjai mind bevételkiesést voltak kénytelenek elkönyvelni (Forrás: BBC)Az ESL klubjai mind bevételkiesést voltak kénytelenek elkönyvelni (Forrás: BBC)

Sőt, az ESL elnöke szerint a jelenlegi "kritikus helyzetben" a Szuperligával valójában megmentik a futballt.

A Real elnöke szerint mindenkinek változnia kell, mert a social media olyan változásokat idézett elő, amelyek a focit sem hagyták érintetlenül. Perez szerint a 16-24 év közti fiatalok 40 százalékát nem érdekli a foci, mert túl sok alacsony színvonalú meccset látnak, és erre nem kíváncsiak.

Az amerikai major bajnokságok következő jellemzője a szigorú költségkorlátok bevezetése. Az ESL klubjai kötelezettséget vállaltak, hogy

bevételeik 55 százalékát költhetik csak sportcélokra, vagyis játékosok és ügynökeik fizetésére, jutalékára vagy játékosok vásárlására.

Az UEFA kimúlt (hivatalosan felfüggesztett) pénzügyi szabályozási rendszere, a Financial Fair Play (az FFP) 60 százalékos ajánlást tett a kluboknak, ám az jellemzően 70-80 százalék környékén realizálódott, vagy még magasabban. Alapvetően ezek a csillagászati fizetések jelentik a foci legfőbb strukturális probémáját, amelyről itt írtunk korábban.

A játékosfizetések aránya a bevételekhez képest a szuperliga klubjaiban (Forrás: Financial Times)A játékosfizetések aránya a bevételekhez képest a szuperliga klubjaiban (Forrás: Financial Times)

A Szuperliga klubjai bevezetnének egy adókiegyenlítési klauzulát, ami 45 százalékos lenne a játékosok és edzők jövedelemadóját tekintve. Ez biztosítaná a spanyol klubok számára, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba a játékosok magasabb adóterhelése miatt, Spanyolországban ugyanis magasabb a focisták jövedelemadója, mint Olaszországban vagy Angliában.

Az angol üzleti lap által ismertetett dokumentumok szerint a kluboknak pozitív adózás előtti eredménnyel, nettó profittal kell zárniuk minden évben. Ez komoly szakítás és egyben előrelépés lenne az emúlt évtized(ek) adósság- és veszteségtermelő működésével szemben, amikor a klubok óriási veszteségeket halamoztak fel, hogy megszerezzék a legjobb játékosokat és trófeákat szerezzenek.

Maga a Szuperliga nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit, csak annyit mondott, hogy modelljük a kisebb kluboknak fizetendő nagyobb szolidaritási kifizetéseken alapul, és "egy fenntartható modellt hoznának létre a teljes futballpiramis számára".

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.