A világ egyik legnagyobb hitelbiztosítója, a Coface rendszeresen minősíti a magyar gazdaságot a különböző ágazatok teljesítménye, fizetési kockázatai alapján.
A Coface a közelmúltban, tavaly ősszel minősítette fel Magyarországot, így a korábbi A4-ról A3-as kategória került a magyar gazdaság, ami azt jelenti, hogy a hitelbiztosító szerint elfogadhatóak az üzleti kockázatok.
Kérdések, kihívások, válaszok
A Coface-os felminősítésben szerepet játszott, hogy a magyar gazdaság jelentős tempóban bővül, ezt mutatja, hogy tavaly 4 százalékos volt a GDP-növekedés, majd az idei első negyedévben 4,4 százalékos bővülés jött. A gazdaságon belül a beruházásoknál, a belső fogyasztásnál is növekedés látható és sok szektor is emelkedő pályán van. Ugyanakkor a növekedésnek vannak gátjai és akadnak problémák, amelyeket a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében kezelni kell.
Ezekről a kihívásokról lesz szó a Coface Országkockázati Konferenciáján június 15-én Budapesten. Az üzleti világ elismert vezetői mellett kutatók, pénzügyi szakemberek tekintik át a gazdasági folyamatokat és a kilátásokat. A Coface szakemberei pedig áttekintést adnak a régiós és a magyarországi helyzetről, kiemelve az egyes szektorokban érezhető fizetési kockázatokat, fizetésképtelenségi veszélyeket.
A magyar építőipar kettős arca
A Coface évek óta figyeli a magyar gazdaságot, ezen belül például az építőipart, amely meglehetősen felemás képet mutat kockázati szempontból. Az ágazattal ugyanis első látásra semmi probléma, hiszen tavaly az építőipari termelés 30 százalékkal nőtt, az idén 20 százalékos volt a többlet. A látványos növekedés ellenére azonban mégsem állítható, hogy a szektor cégei is stabil növekedési pályán lennének.
A Coface szakértői szerint ugyanis az építőiparban a kereslet jelentősen felfutott, ám ez olyan erőteljes versenyt generált a vállalatok között, amely a haszonkulcsukat szűkítette. Ráadásul az építőipari cégeknek komoly nehézséget okoz a munkaerőhiány, a bérek emelkedése, ezt pedig tetézi még az is, hogy az építőanyagok jelentősen drágultak. Mindezek szintén negatív hatással vannak a nyereségességre. Bár az építőipari aktivitásra nézve kedvező, hogy vannak állami megrendelések, ám mivel ezeknél pályázaton választják ki a vállalatokat, elhúzódik az adott projekt zárása, amikor az érintett cégek elkönyvelhetik a nyereséget. A hosszú átfutási idő pedig a fizetési fegyelmet rontja és növeli a fizetésképtelenségi kockázatokat. A Coface szakértői szerint összességében javítani kellene a magyar építőipari cégek fizetési magatartásán és ez hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szektor viszonylag magas fizetésképtelenségi rátája csökkenjen.
(x)
