Nagyon ambiciózus tervei vannak a BP-nek, amely azt szeretné elérni, hogy a 2019-ben előállított 2,5 gigawatt hoz képest 2030-ra már 50 gigawattot termeljenek megújuló energiából. Sőt a társaság továbbmenne, hiszen 2050-re azt tűzték ki, hogy a tevékenységük eredőjeként születő energia karbonsemleges legyen, ami az olaj és gáz kitermelése és értékesítésével szemben nagyon jelentős mennyiségű megújuló energiát kell előállítaniuk.
Szélerőművekbe fektet a BP
Természetesen a tervekhez komoly eszközöket is biztosítanak, hiszen a korábbiakhoz képest egy nagyságrenddel nagyobb összeget szánnak ilyen típusú fejlesztésekre és felvásárlásokra. Ennek megfelelően a BP évente 5 milliárd dollárt fordít ilyen projektekre.
A fentiek szellemében született meg az az üzlet, amelynek keretében a BP két amerikai tengeri szélerőműparkban szerez 50 százalékos részesedést. Az Empire Wind és a Beacon Wind nevű fejlesztésekbe való beszállásért a norvég Equinornak 1,1 milliárd dollárt fizetnek.
Bernard Looney, a BP vezérigazgatója úgy kommentálta a tranzakciót, egy fontos lépés az új stratégiájuk megvalósításában. Érdemes hozzátenni, hogy ezek a lépések mögött a vállalatok társadalmi felelősségvállalásán túl jól felfogott érdekek is vannak, hiszen mind az európai szabályzók, mind a fogyasztóbb a fenntartható működés irányába tolják a társaságokat.
A koronavírus sok mindent felülírt
Minden bizonnyal a fentiek miatt is folytatják az ilyen típusú projekteket és beruházásaikat az európai olaj- és gázipari vállalatok, annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány nem kedvez az üzletmenetnek, hiszen az egyes állami korlátozások, és az Európa-szerte bevezetett utazási korlátozások miatt számottevően visszaesett az üzemanyagok iránti kereslet. A környezetvédelmi mozgalmak és a változó fogyasztói elvárások miatt immár a politikusok és a befektetők részéről is nyomás tapasztalható a fosszilisanyagokkal foglalkozó vállalatokon. Többségük pedig igyekszik ennek megfelelően formálni az üzleti modelljét és csökkenteni a szennyezőanyag kibocsátásukat. Ami egyébként már csak azért sem egyszerű, mert az olaj, gáz és még a szén iránti is erős a kereslet.
Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy a környezetvédelmi kérdéseknél sokkal nagyobb jelentőségű volt az olajipar számára az idei koronavírus járvány és az amiatt pusztító gazdasági visszaesés. Ezek ugyanis történetének legnagyobb sebét ütötték a fosszilis tüzelőanyagok iparán.
Ahogy arról a nyár folyamán az mfor.hu írt, a BP jelentősen rontotta a kilátásokra vonatkozó előrejelzéseit. Az olajvállalat szerint ugyanis a járvány földcsuszamlás szerű változásokat hozott. A BP a következő 30 évre a korábban előre jelzett 75 helyett immár csak 55 dolláros hordónkénti átlagárat jósol az olajnak. Az ár csökkentése pedig egy csapásra több mint 17 milliárd dollárt tüntetett el a BP becsült értékéből, és azt is jelentheti, hogy a cég a rendelkezésére álló olajból hatalmas mennyiséget fog végül mégis a földben hagyni. Az árak júniusi felülvizsgálatakor már azt kommunikálta egyébként a BP, hogy a jövőjüket a megújuló energiákra fogják alapozni.
A másik olajgigász, a Royal Dutch Shell is hozott egy jelzésértékű döntést a közelmúltban: a második világháború óta először osztalékcsökkentést jelentett be. Ben van Beurden vezérigazgató lépés bejelentésekor arról beszélt, hogy a pandémia lehet a vízválasztó az olajiparban, és lehetségesnek tartotta, hogy vállalata elindul a tisztaenergia-projektek felé, melyek "jobb szolgálatot tesznek a cégnek a jövőben."
