A skandináv országok évtizedek óta mindenki előtt járnak, ha a munkahelyek környezettudatos kialakításáról, a dolgozók egészségének védelmét szolgáló eszközökről, berendezésekről vagy megoldásokról van szó.
Jó tíz évvel ezelőtt a Work, Enviroment and Health (Munka, környezet és egészség) című skandináv folyóiratban megjelent tanulmány szerint az egylégterű, nagy alapterületű irodák dolgozói gyakrabban betegek, kevésbé boldogok és hatékonyak, mint a kisebb helyiségekre tagoltakban munkálkodók.
A felmérések szerint az egy légtérben dolgozók 62 százalékkal több napig vannak betegszabadságon, aminek oka a tanulmány szerzői szerint a kórokozók szabadabb terjedése. A The Daily Mail című brit lap ugyanakkor megjegyzi, hogy más szakértők szerint inkább a fokozottabb feszültséggel magyarázható a gyakoribb betegeskedés. Az egy légtérben dolgozók jobban zavarják egymást, mint a kisebb helyiségekre tagolt irodák munkásai, márpedig a stressz gyengíti az immunrendszert.
Egy amerikai tanulmány szerint az egylégterű iroda további hátránya, hogy dolgozói kevésbé produktívak, gyengébb a motiváltságuk, kevésbé elégedettek munkájukkal, hiányzik nekik a "magánterület", avagy saját "kuckó".
Egy hongkongi tanulmány ugyancsak alátámasztja az előbbiek állításait. Készítői 260 irodai dolgozót kérdeztek meg arról, hogy a közös légtérben mi zavarja leginkább munkájukat. A zaj került az első helyre: a munkatársak beszéde, telefonjaik csörgése, gépeik hangjai.
Van az a helyzet, amikor a brit tudósokra nem úgy kell tekinteni, mint valami oltári nagy butaság közlőire – ez itthon sokszor előfordul, viccek tárgyai is már ezek a szakemberek. Néhány éve a Sheffield Egyetem munkatársai arra figyelmeztettek, hogy egy fülledt levegőjű modern konyha gáztűzhelye körül serénykedve akár nagyobb mennyiségű mérgező anyagnak lehet kitéve az ember, mintha keresztülsétálna egy szmogos városközponton.
Szerintük a forgalmas utcáknál akár háromszor ártalmasabb beltéri légszennyezettség mértékét tovább súlyosbítja az energiatakarékos otthonok huzatmentes kialakítása, a légfrissítők és az erős tisztítószerek használata.
Három különböző otthont hasonlítottak össze a kutatásuk során: egy kőből épült, villanytűzhellyel felszerelt házat egy Sheffieldtől nyugatra fekvő faluban, valamint két, gáztűzhellyel felszerelt lakást, egyet a városközpontban, a másikat egy forgalmas útszakasznál. A szakemberek egyebek mellett az illékony szerves vegyületek, illetve a tüdőbe is bejutó parányi szilárd részecskék után kutatva vizsgálták az otthonokat – írta korábban a The Daily Telegraph című brit lap.
Szóval mindezt évekkel ezelőtt állapították meg, de a koronavírus járvány nyomán megint felszínre került. Egyre több magyarországi cég küszködik azzal, hogy a járványügyi előírásoknak megfelelően, mégis költséghatékonyan, egyúttal a dolgozók számára vonzó módon építse ki az irodáit. Vigyázva természetesen az egészségükre.
Oxigén fröccs
Az elmúlt hetekben-hónapokban kiemelten fontos lett az irodákon belüli levegő tisztasága, felértékelődtek a korszerű légkezelő rendszerek. Az új rendszerek általában jóval kényelmesebben kezelhetők, mint a régiek és alacsonyabb a fogyasztásuk is. Az érzékelők azonnal jeleznek, ha egy tárgyalóban az optimálisnál jóval többen tartózkodnak és a rendszer többlet oxigént juttat a légtérbe vagy kicsit jobban hűti azt és fordítva. Belvárosi irodaházaknál gyakori, hogy a külső szennyezettség miatt a légszűrőt gyakrabban kellene cserélni, mint egy külvárosinál, ahol jóval kisebb a gépjárműforgalom.
Vannak egészen friss mérések is, amik a légszennyezettség különböző forrásait vizsgálják. A brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) október közepén nyilvánosságra hozott jelentéséből kitűnik, hogy a légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként, a budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint.
A jelentés a légszennyezéshez köthető egészségügyi ellátással, a bekövetkező betegségek miatt kiesett munkanapokkal és a halálesetekkel járó költségeket összegezte 30 európai ország 432 városa, köztük Budapest, Debrecen, Győr és Pécs esetében 2018-ban. Az elemzés szerint a légúti megbetegedések miatti kiadások Bukarestben, Milánóban, Padovában, Varsóban, és Pozsonyban voltak fejenként a legnagyobbak. Ezekben a városokban az egy főre jutó kiadások közelítenek a háromezer euróhoz (mintegy egymillió forint).
A legkisebb mértékű a légyszennyezés, és ezért a legalacsonyabb, mintegy 380 eurós (140 ezer forint) kiadással a Spanyolországhoz tartozó Tenerife szigetén élőknek kell számolniuk. Budapest esetében az összkiadások mintegy 3300 millió euróra (mintegy 1200 milliárd forint) rúgnak, az egy főre jutó kiadás évente mintegy 677 ezer forint. Debrecenben ez az összeg mintegy 300 ezer forint, Győrben mintegy 431 ezer forint, Pécsett pedig 330 ezer forint.
